Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
2821 Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államháztartásról szóló törvény alapján november 30ig kellett volna elfogadni a költségvetési törvény fejezet i főösszegeit. Ezt – ha kis késéssel is – december 2ára az Országgyűlés többségének sikerült elfogadnia. Ezt csak a pontosítás kedvéért jegyzem meg, mert pénzügyminiszter úr december 2a után azt nyilatkozta, hogy megvan a költségvetés. Valóban, természet esen a költségvetés fő fejezeti összegei, a bevételi és kiadási oldal fő összegei, valamint a hiány összegei megvannak. Azonban úgy gondolom, egy nem kevésbé fontos szakasza következik decemberben is a költségvetési vitának, legalábbis ezt reméljük. A törv ényjavaslat részletes vitájának kezdetén mindenképpen fontosnak tartom, hogy összegezzük azokat az eredményeket, módosításokat, amelyek az általános vita lezárásával elfogadásra kerültek a tisztelt Házban. Az első, ami a módosításokat áttekintve mindenképp en egyértelművé válik, hogy a költségvetés eddigi fő vesztesei az önkormányzatok. Az irányelvek vitájában elmondottakon túl további csökkenések történtek az önkormányzatok költségvetésében: egymilliárd forinttal csökkent a lakásgazdálkodási tevékenységhez nyújtott hozzájárulás; a címzett és céltámogatások közül egymilliárddal csökkent a folyamatban lévő beruházásokra adandó összeg; 3 és fél milliárd forinttal kevesebb jut majd új beruházások támogatására, és megszűnt az a két és fél milliárd forintos tartal ék, ami az önkormányzatok részére lett volna fenntartva. Ha valaki gyorsan összeadja ezeket a tételeket, közel 8 milliárdos megkurtításról beszélhetünk, és egyelőre elég kétséges, hogy ezeket miből fogják az önkormányzatok majd 1993ban előteremteni. Termé szetesen féloldalas lenne a felsorolás, ha nem mondanám el, vagy nem tenném hozzá, hogy ugyanakkor egymilliárddal nőtt az óvodai ellátás öszszege, és további kétmilliárd forintot szavazott meg az Országgyűlés a fővárosi tömegközlekedés támogatására. Bár ho zzátenném, hogy ezt címzetten, tehát nehogy eszébe jusson a fővárosi közgyűlésnek valami másra elkölteni ezt az összeget. (9.10) Ezzel együtt mégis úgy vélem, hogy a főváros kétmilliárdjából először is az a 3000 önkormányzat nem igazán sokat fog érezni vag y tapasztalni. Másrészt a mostani elvonások csak tovább növelték azt a hatást, amit az szjavisszatérítések, tehát a személyi jövedelemadóból befolyt bevételek 50%ról 30%ra történt csökkentése az önkormányzatok számára jelenteni fog vagy okozni fog 1993ban. Ebben a kérdésben az ellenzéki pártok hajlandóak lettek volna egy kompromisszum elfogadására. Nevezetesen egy 40%os visszatérítés elfogadásában, ha nem is megfelelő, de elfogadható megoldást lehetett volna találni. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Kormá ny addigra olyan mértékben tette labilissá a költségvetés bevételi oldalait, hogy ez a kompromisszum már nem volt számára elfogadható. Személy szerint bízom abban, hogy a kormánypárti képviselőtársaim ugyanolyan határozottan fogják elmondani lakóhelyük pol gármestereinek vagy önkormányzati képviselőinek, hogy miért támogatták ezt a döntést, mint amikor a név szerinti szavazás során nemet mondtak erre a javaslatunkra. Az önkormányzatokkal ellentétben nem beszélhetünk igazán veszteségről a központi költségveté si szervek támogatásánál. Az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodás után a pénzügyminiszter úr a napirend előtt hozzászólásában 1417 milliárd forintos csökkentésről beszélt, amiről a többség úgy gondolta, hogy ez mindenképpen a központi költségveté si szervek kiadásainak megkurtítását fogja majd jelenteni. Nos, én úgy gondolom, hogy korántsem lettek olyan mértékben az áldozatai a költségvetési szervek ezeknek a megkurtításoknak, mint például az önkormányzatok. Nagyobb mértékű elvonásra csak a honvéde lmi tárcánál és, ha jól emlékszem, a határőrségnél, tehát a Belügyminisztérium fejezeti címnél került sor, ami némiképp megkérdőjelezi annak a jogosságát, hogy a Kormány ezeket valamiféle prioritásként nevezte meg 1993ra. Ha mégis azt keressük, hogy kik v oltak az általános vita és a módosítások elfogadásának eddigi nyertesei, akkor itt elsősorban mindenképpen az egyházakról kell beszélnünk. Az általános vitában
