Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - MARKÓ ISTVÁN (MDF)
2714 MARKÓ ISTVÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az államháztartási törvény IV. fejezeté ben foglalt alapelveknek megfelelően '93. január 1jétől csak törvényi szinten szabályozott elkülönített állami pénzalapok működtethetők. Ezen törvényi rendelkezésnek megfelelően került a tisztelt Ház elé a 7491es számú törvényjavaslat az Egyes elkülöníte tt állami pénzalapokról címmel. Amint az a törvényjavaslatból világosan kitűnik, a tárgyalt hét alap felett négy minisztérium rendelkezik. A befektetésösztönzési alappal és a kereskedelemfejlesztési alappal az NGKM, az idegenforgalmi alappal és a piaci int ervenciós alappal az IKM, a központi környezetvédelmi alappal és a területfejlesztési alappal a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a vízügyi alappal a KHVM van megbízva rendelkezési joggal. A fenti minisztériumok az alapok kezelői is, egy esetet kivéve: a területfejlesztési alapot az ÁFI – az Állami Fejlesztési Intézet – kezeli. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik azok a kormányrendeletek, amelyek az érintett alapok működtetésének jogszabályai voltak. Egy helyen módo sul a '91. évi XXXIII. törvény 51. §ának (5) bekezdése, és módosul az államháztartásról szóló törvény, '92.évi XXXVIII. törvény 59. §ának (1) bekezdése, melynek helyébe új rendelkezés lép. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat megkísérli a tárgyalt alapok e gységes törvényi szerkezetbe való összefogását. Ez részben sikerült, részben pedig az alapok tartalmából adódóan jelentős különbségek miatt jogtechnikailag megoldhatatlannak bizonyult. Ugyanakkor feltétlenül indokolt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében egy olyan törvény megalkotása, amely egy gondolatkör, nevezetesen a piacgazdasági környezet minél előbbi megteremtése szellemében forrásokat hordozó állami pénzalapokat az optimális felhasználás reményében összefogja. Erre akkor is szükség lett volna, és már előbb, ha a Kormányt az államháztartási törvény végrehajtása nem kötelezi. Tisztában vagyok azzal, hogy a korszerű államháztartási felfogás szerint az alapok számát csökkenteni kellene. De én, aki Békés megyében élek, és nap mint nap tapasztalom a gazd aság átalakításának, az infrastrukturális elmaradottságnak, a területfejlesztési koncepció hiányának, az ivóvíz szennyezettségéből adódó problémáknak, a sertéspestis okozta piacvesztés miatti elkeseredésnek következményeit, úgy gondolom, hogy még jó ideig kísérője lesz gazdasági életünknek az ilyesfajta állami beavatkozás. Röviden vegyük sorra az egyes alapokat. Befektetésösztönzési alap. A magyarországi külföldi befektetések ösztönzését hivatott szolgálni. A pályázattal elnyerhető támogatás kétirányú lehet : az érintett területek önkormányzatának érdekével egyezően a megvalósuló beruházás telekhatárán kívül megépített infrastruktúra, út, víz, villany, gáz, iparvágány, telefon stb. – támogatása egyrészről, közműfejlesztési hozzájáruláshoz való támogatás másré szről. Lehetőség van nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos beruházásnál állami tulajdonosi részesedés megszerzésének finanszírozására is. Ebben az esetben a törvény előírja az állami rész három éven belüli kötelező elidegenítését. Az ebből szárma zó bevétel az alap anyagi lehetőségeit növeli. Hogy egy Békés megyei példát hozzak: az alap segítségével készült el az Orosházát Szentessel összekötő út szélesítése, korszerűsítése, amely lehetővé tette, hogy az Orosházán épült amerikai üveggyári nagyberuh ázás üvegtáblái összetörés nélkül eljuthassanak a már jó minőségű főközlekedési útig. Ez a támogatási forma nem ismeretlen nálunknál fejlettebb országokban sem. Idegenforgalmi alap: A magyarországi idegenforgalmi infrastruktúra a nemzeti reklám, propaganda eszközrendszerének kiszolgálója. Bevételi forrásként az állami támogatás mellett megjelenik az idegenforgalmi hozzájárulás mint befizetési kötelezettség.
