Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
2663 Az előterjesztő szerint egy lesoványított változat került az Országgyűlés elé, és mellette az országgyűlési határozat, ami igazán az átfogó szociális törvényt nem támasztja meg. Az előbb utaltam rá, hogy a hiányos szabályozás mennyi sok gondot fog okozni. Ennek kapcsán érdemes egykét szót ejteni az egyeztetés kérdéséről is. (12.50) Akik figyelemmel kísérték a szociális törvény megalkotását, mindvégig örültek, h ogy átfogó rendezés lesz, és ezen átfogó rendezés kapcsán különböző tervezetek elkerültek az Érdekegyeztető Tanács szereplőihez, elkerültek a társadalmi szervezetekhez. Sokat jártam ilyen vitákra, ahol ezzel foglalkoztak, őszintén fogalmazódott meg az a vé lemény, örülnek az érintettek, hogy átfogó rendezés lesz. Ezt követően én a magam részéről úgy tudok fogalmazni, hogy átejtés következett be. Végül is az Országgyűlés elé nem ez az átfogó koncepció, átfogó norma került, az Érdekegyeztető Tanácson még megje lent az általános rendezés, később az Országgyűlés ezt a lesoványított változatot kapta meg. Kérdezem én akkor, hogy volt itt az egyeztetés? Egy egészen más dologról folyt az egyeztetés és utána egy egészen más dolog került ide elé nk? Ezzel a Kormány lemondott arról a lehetőségről, hogy ennek a törvénytervezetnek a lehetséges hibáit az egyeztetés folyamán kiküszöbölje. Ez számos gondot jelent, utaltam rá, hogy ellentmondások vannak a törvényben, nem teljes. Ezt követően mit tehetünk mi? Megpróbáljuk ezt a javaslatot teljesebbé tenni, gazdagítani, ellentmondásait kiszűrni. Végül a három kérdésre milyen választ tudok adni? Mikor jött a szociális törvény? Későn. Mit ad? A felsoroltak szerint nagyon keveset, még a mozgástéren belül is. É s az, hogy hogyan, az rajtunk múlik, hogy milyen módon tudjuk a hibáit kiküszöbölni. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezett, így az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásról a jöv ő heti ülésünkön, az ülés kezdetén határoz az Országgyűlés. (dr. Pusztai Erzsébet jelentkezik.) Pusztai Erzsébet államtitkár asszony válaszolni kíván a vitában elhangzottakra vagy a vitában kíván még felszólalni? Mert egy kicsit későn jelentkezett. Felszól aló: Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Még a vitában. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Megadom a szót az államtitkár asszonynak. PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államti tkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon rövid reflexióra kértem volna szót már hamarabb, csak hirtelen kimondta, hogy lezárja a vitát. Én Csehák képviselőtársamnak a közgyógyellátással kapcsolatos megállapítására vagyok kénytelen válaszolni. Sok egyéb kér désre lehetne, de nyilvánvalóan a zárszóban erre majd módunk lesz. A közgyógyellátással kapcsolatos megállapítása azonban meglehetősen felháborított. Tekintettel arra, hogy azt mondta, hogy aki közgyógyellátásban részesül, bár járulékfizető, de nem kap ugy anolyan színvonalú ellátást, mint a többiek. Ez tényszerűen nem igaz. A járulék fizetése alapján ugyanolyan ellátást kap, mint a többiek és ezen felül közgyógyellátási alapon számtalan gyógyszerhez nem kell megfizetnie a térítést. Én nem tudom, hogy hogy l ehet ebből azt a következtetést levonni, hogy kevesebbet kap, mint aki járulékfizetés alapján megfizeti a gyógyszerekhez járó térítési díjkülönbözetet. Most már igazán nem értem, hogy Csehák képviselőtársam ezt vagy nem tudja, és akkor a szakértelmével van gond, vagy tudja, akkor viszont valami egész másall. (Taps.)
