Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
2651 Az előzőekben elmondottak miatt a Kormány törekvései mindenképpen afelé kellene elmozduljanak, hogy lehetőségek nyíljanak az állam polgárai előtt, aminek eredményeképpen nem lenne szükséges ennyi embert a szociális gondoskodás körébe vonni. Mikor nyílnak meg végre az egyéni boldogulás jogi feltételei és lehetőségei? – mint a garanciaalapok létrejötte, kedvezményes hitelek nyújtása vagy a kezdő vállalkozó adókedvezménye. Mert a szociálpolitikának ma igen sok, szinte elvégezhetetlenül sok dolga van. Ez önmagában is jelzi, hogy hiába élünk egy kívánatos, demokratikus jogrend álta l keretezett államformában, a valóság, a mindennapok a legtöbb ember számára valahogy mégsem festenek igazán derűsen! Nem hiszem, hogy hosszú távon tartós anyagi nehézségekkel küzdve emberek százezrei, milliói hinni tudnak a demokratikus jogrendben, ha nem tudják, miképpen lehet kifizetni a következő hónapban a gázszámlát, vagy mi történik, ha a gyereknek már megint nőtt a lába, és új cipőt kell – kellene – venni, de nem tudni, miből! Éppen ezért nekünk, képviselőknek, és mindannyiunknak, akiknek lehetősége van ez ügyben tenni, azért kell dolgoznunk, hogy e hit ne vesszen el! Az emberek döntő többségének kényelmetlen, mondhatni: megalázó segélyt kérni. Ezért is legjobb tudásunkkal olyan jogalkotási tevékenységet szükséges folytatnunk és elősegítenünk, amely az állam polgárai gyarapodását és egyéni boldogulását mozdítják elő. (11.50) E törekvést én a Kormány előterjesztései kapcsán nem minden esetben tudtam tetten érni. S mindezeket nem véletlenül a szociális törvénytervezet vitája kapcsán mondom el. Ugyanis n em tudom, hol vannak azok az intézkedések, amelyek a polgárok saját erejéből történő gazdasági boldogulását segítenék hatékonyan elő. Hol vannak azok a törvények és intézkedések, amelyek a polgárok érdekképviseleti és érdekérvényesítési törekvéseit szabá lyozzák? És hol vannak azok, amelyek a munkanélküliek újrakezdését próbálnák nagyobb számban lehetővé tenni? Éppen néhány napja voltunk tanúi annak, amint a szemben helyet foglaló képviselőtársaim mindent megtettek azért, hogy ez utóbbi fontos ügyet később re toljuk. E hiányokról most azért is szükséges szólni, mert végre egy beterjesztett szociális törvénytervezetet vitatunk, a szociális igazgatás és a szociális ellátásokról. De az előterjesztők bevallottan sem gondolták komolyan, hogy ez bármiféle minőségb eli változást eredményezhet Magyarország lakosságának leszakadói vagy az azzal veszélyeztetettek életében. Viszont ha a polgárok egyéni boldogulását széles körben elősegítő törvények és intézkedések is hiányoznak, ha a szociális törvénytervezet sem kínál m inőségi változásokra lehetőséget, akkor én is, mások is hogyan ismerjük el a Kormánynak, hogy számára az állam polgárai, illetve a polgárok gyarapodása az igazán fontos? Ezzel szemben úgy látszik, az a lényegesebb kérdés, hogy milyen jogi bástyákkal védhet ő az állam, ki tudja, miért oly fontos tartós állami tulajdona, vagy a Magyar Televízió finanszírozása mely költséghelyen jelentkezzék az állami költségvetésben. Áttekintve az előző ülés jegyzőkönyvét, vitám van a miniszteri expozéval és az abban ismertete tt kommentárral. Ebben elhangzott – idézem – miszerint "gyökeres szociálpolitikai reformot indítunk útjára." Nem tudom, mitől gyökeres a reform, ha csak a szabályozás jogi formáját nem tekintjük annak? Mert ez most, az előző gyakorlattal ellentétben, törvé nyi formában történik. A gyakorlott szociálpolitikusok tudják, hogy e törvénytervezet nem sok új ellátási formát vezet be, szám szerint négyet, inkább a régieket fogalmazza újra. A következő évtől csak néhány új ellátást kínál, mint például a gyermeknevelé si támogatás vagy a lakásfenntartási támogatás. Hogy csak egyet említsek, a Kormány főállású anyaságról beszél, a törvény ezt gyermeknevelési támogatásnak nevezi. Ugyanakkor látni kell, hogy ez csak egy igen szűk kört érinthet, mert az anyának legalább
