Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - Borisz Jelcinnek, az Orosz Köztársaság elnökének a Szovjetunió 1956. évi magyarországi beavatkozásával kapcsolatos állásfoglalásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Szabad György):
2646 Akkor nekem megtanította a történelem, hogy valahol, valamilyen módon egyfajta történelmi logika megbicsaklott. Nevezetesen a nagyhatalmi logika az, amely – számunkra úgy látható – egyszer és talán mindenkorra, ebben a történelmi korszakban megbicsaklott. Vajon le tudjuke vonni ezt a következtetést valamennyien? Vajon rá tudunke látni arra a lehetőségre, hogy ma a nagyhatalmaknak más a szerepe a világtörténelemben? Nem kell megalázkodnunk, nem kell félnünk még a környezetünkben élő nagyhatalmaktól sem, nem kell félnünk más bilincsektől sem. Esetleg megadatik még az is, hogy netán más nagyhatalmak – netán, halkan mondom csak – Trianonért vagy esetleg '56os megcsalatásunkért is valamilyen módon talál nak gesztust, amelyért megkövessék ezt a nemzetet. És remélem azt is, hogy azok az üzenetek, amiket ebből az Országgyűlésből próbált először Borisz Jelcin közvetíteni, és most is próbálunk – egy kicsit szerencsétlenül, talán éppen a közvetlen tolmácsolás h iánya miatt – újfent interpretálni és kicsit magyarázgatni, ezek eljutnak a magyar közvéleményhez is, és megértik azt, hogy itt nem valamiféle újabb behódolásról van szó, nem az eddig gyűlölt ellenfélnek való valamilyen újabb behódoló gesztusról van szó, h anem egy gyökeresen új történelmi korszakba érkeztünk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces időkeretben Kovács László a Magyar Szocialista Pártból kíván újra szólni. Felszólaló: Kovács László (MSZP) KOVÁCS LÁSZLÓ (M SZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár magam is – Pap András képviselőtársamhoz hasonlóan és sok más képviselőtársamhoz hasonlóan – megdöbbenve és felháborodva tapasztaltam azt, ami akkor a beszéd tolmácsolása körül történt, azért mégis ú gy gondolom, hogy nem pont ez az alkalom az, hogy erről cseréljünk véleményt, hiszen itt egy politikai vita folyik, az esemény jellegéhez, súlyához méltó politikai vita folyik. Azt meg végképp nem tartom szerencsésnek, hogy itt valamiféle összeesküvést ker essünk emögött. Én inkább ehelyett emlékeztetném Pap András képviselőtársamat arra, hogy emlékezetem szerint az ő egyik kollégája, az ő parlamenti képviselőcsoportjának a tagja interpellált annak idején vehemensen és politikai érveléstől sem mentesen az or osz nyelv tanításának a tulajdonképpeni felszámolása mellett. Én azt hiszem, hogy – elmúlván az indulatok – talán érdemes ezt a kérdést újra átgondolni, hiszen az orosz nyelv nem csupán a szovjet világbirodalom hivatalos nyelve volt, hanem Puskin és az oro sz irodalom más nagyjainak nyelve is, amelynek, egyetértek Papp Andrással, ismerete nagyon jól jött volna Borisz Jelcin beszédének a megértéséhez. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszólaló nincsen , a vitát lezárom. De engedjék meg, hogy a közvetlen kérdésekre is válaszolandó, az elnöki székből néhány tény közlésére a lehetőséget megragadjam. Aki ezt kifogásolja, hogy elnöki mivoltomból nemcsak formálisan vezetem az ülést, hanem a tartalommal is fog lalkozom, az majd szóvá teszi megfelelő fórumon. Tisztelt Országgyűlés! Először is arra szeretnék utalni, amiről már szóltam, sokakat közvetlenül is tájékoztattam, hogy aznap vizsgálatot és eljárást indíttattam meg a tolmácsolás kudarca miatt. Ez rendkívül alaposan, a rendelkezésünkre, az országban rendelkezésre álló szakértők bevonásával lényegében lefolyt, és a zárómozzanatok után napokon belül nyilvánosságra kerül ennek a pontos eredménye. Kérem a szíves türelmüket. Nem akarom az általam sem teljesen átt ekintett dolgokról megelőlegezni azt, amiről hivatalos szövegekkel fognak találkozni. Ez az első, amit mondandó vagyok. A második, hogy természetesen a Jelcinlátogatásnak nem egyedül ez a mozzanata volt a magyar reflexió arra, ami elhangzott itt, vagy meg kell mondanom, már korábban – nem ilyen ünnepélyes körülmények között. Számos magyar reflexió volt. Ezek közül az Országgyűlés részéről is hangzottak el megnyilatkozások. Az Országgyűlés elnökeként módom volt itt köszönteni Borisz
