Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
24 Végül, negyedik pontként, fogok szólni azokról a hiányosságokról, amelyek a törvényben szerintünk megvannak – mindenekelőtt az eljárási ga ranciák hiányosságairól ", és ennek apropóján szeretnék szólni arról, hogy általában a parlamenti kontroll intézményeinek eljárási garanciái – így a parlamenti bizottságok meghallgatási intézményének eljárási garanciái – sincsenek meg, mint ahogy nincsenek meg ebben a törvényben sem ezek a garanciák, és hogy ez milyen problémákat vetett fel már az elmúlt két évben, és milyen problémákat fog fölvetni a következő időszakban, ha az ombudsman – bocsánat, helyesbítek: az országgyűlési biztos – intézményénél nem fogják ezeket a garanciákat elfogadni. Én is úgy ítélem meg, ahogy Zétényi Zsolt – én ki is merem mondani a szót ", hogy kompromisszum fog születni ebben a törvényjavaslatban. Mi úgy látjuk, hogy ez a kompromisszum nem ellenséges kifejezés, hanem egy nagyo n ésszerű kifejezés. Úgy látjuk, hogy ennél a kétharmados törvénynél megvan az alapja a parlamenti pártok közötti kompromisszumnak, megvan az a szükséges egyetértés, amely a kompromisszum létrejöttének feltétele. Szeretnék tehát először arról beszélni, hog y miért nem tárgyalta mindeddig ezt a fontos kétharmados törvényt a magyar Országgyűlés. A bort kedvelő képviselőtársaim tudják, hogy bizonyos évjáratok a boroknál minősítik azt az évjáratot: vannak egyes évjáratok, amelyek nagyon jók, vannak, amik nagyon rosszak. Ugyanilyen évjáratok vannak a törvényjavaslatoknál is: a 90es javaslatok általában kompromisszumkész törvényjavaslatnak születtek, és a 90es évben sok olyan fontos törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, és fogadtatott el kétharmados többség gel, amely kompromisszumot tartalmazott. Ilyen volt maga az alkotmánymódosítás, ilyen volt az önkormányzati törvény. Azóta – egyetértve államtitkár úrral – hiába született meg – ez egy 90es évjáratú javaslat az országgyűlési biztosról ", nem került sor en nek a megtárgyalására, mert a 91es, 92es évjárat nem kedvezett a kompromisszumoknak, nem volt olyan a politikai helyzet, amely kedvezett volna a kétharmados törvények vitájának, illetőleg kedvezett volna annak, hogy a kormányzat tevékenységét kontrolláló újabb intézményeket állítsunk fel. Hiszen ezekben az években a kormányzat a már meglévő kontrollintézményekkel némi konfliktusba keveredett: gondoljunk csak itt az Alkotmánybíróságnak az éppen az előttem szóló képviselő úr indítványára elfogadott törvényj avaslat kapcsán megszületett nyilatkozatára, és az azt követő kormánypárti megnyilatkozásokra; gondoljunk az Állami Számvevőszék – amely szintén a 89es, 90es évjárat szülöttje mint parlamenti kontrollintézmény – és a Kormány közötti vitákra, és más, haso nló vitákra is, amelyek arról szóltak, hogy a többségi hatalomnak valójában nem szabad igazi korlátokat állítani. Gondoljunk csak azokra a felfogásokra is – éppen a legnagyobb kormánypárt alelnökének dokumentumában megjelenő felfogásra is ", amelyek mélysé ges idegenkedést fejeznek ki minden, a többségi legitimációt kontrolláló intézménnyel szemben. (12.00) Ez a parlamenti biztosi intézmény is a mindenkori többség korlátjaként jelenik meg mindazokban az országokban, ahol ez létezett. Miért kerül mégis sor en nek a tárgyalására? Megváltozott a politikai légkör? A tegnapi vitából és a mai napirend előtti vitából is láttuk, hogy erről szó sincsen. Nem ezért kerül erre sor, hanem megint az történt, mint már sokszor, hogy az Alkotmánybíróság hozza kényszerhelyzetbe az Országgyűlést. Ugyanis valóban van összefüggés az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye és az adatvédelmi biztos, valamint a nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa intézménye között, de ez az összefüggés éppen fordított, min t amire Szabad György elnök úr is utalt. Nem, ezt az intézményt nem lehetett létrehozni addig, amíg a kisebbségi biztos vagy az adatvédelmi biztos intézménye nem áll fenn, hanem fordítva: a kisebbségi biztos intézményét nem lehetett létrehozni addig, amíg az országgyűlési biztos intézménye nem jött létre, illetőleg a vitában, a tavaly tavaszi vitában, az adatvédelmi törvény vitájában is elhangzott több felszólalásban, hogy az adatvédelmi biztos intézményét sem lehet létrehozni addig, amíg az általános ombud sman, az általános országgyűlési biztos intézménye nem áll fenn.
