Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince):
2284 Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár harmadszor vagyok kénytelen a Békéscsabai Konzervgyár ügyét ide, a tisztelt Ház elé hozni. Körülbelül másfél hónappal ezelő tt Kupa miniszter úrnak tettem fel egy kérdést az adóssággal kapcsolatban, akkor a miniszter úr egy szép, kerek választ adott. Nem is volt a válasszal semmi baj, csak annyi baj volt – egyetlenegy dolog volt, ami azóta sem történt meg – , hogy a felszámolási eljárás azóta nem gyorsult és a több tízezer kistermelő, parasztember mind a mai napig nem kapta meg az együttesen több mint százmillió forint kintlévőségét. Ezt követően Gergátz miniszter úrhoz Békés megyei képviselőtársaimmal közösen – akik szintén a Bé késcsabai Konzervgyár ügyét vizsgálták – , együttesen benyújtott interpellációnkat válaszolta meg, körülbelül egy hónappal ezelőtt, akkor a miniszter úr válaszát éppenhogy elfogadta a Parlament, három emberen múlott, ha sportnyelven akarnék szólni, akkor az t kellene mondani, hogy rezgett a léc. Tehát gyakorlatilag a Parlament majd fele nem volt elégedett ezzel a válasszal. Ezért kényszerültem ismételten interpellálni e kérdésben. Emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a vállalat 1990ig nyere séges volt, 1990ben, amikor az új igazgató kinevezésre került, azon nyomban, egy év leforgása alatt 700 millió hiány vagy adósság halmozódott össze, többek között úgy, hogy 300 millió forintos beruházást eszközöltek a gyárnál minden fedezet nélkül. Ezt kö vetően '92 tavaszán egy csődegyezség jött létre – mert már akkor ilyen állapotban volt a konzervgyár – , ígéretet kaptunk a Kormánytól a kihelyezett kormányülésen, hogy segítségére lesz a gyárnak, segítségére lesz annak a térségnek, hogy ezt a problémát meg oldja, mert köztudott, hogy ott az emberek túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él, tehát ez az egyetlenegy olyan nagy feldolgozóüzem van, amelyik a termékeiket nagyobbrészt át tudja venni. '92 májusában volt egy csődegyezség, azonban ez végül is nem jött l étre, valami miatt meghiúsult, és ezután került sor a felszámolási eljárás megindítására. Megjegyezném még, hogy a felszámolási biztos kinevezésre került ez év tavaszán, azóta ebben az évben is közel egymilliárd forintnyi tartozást sikerült összeszednie a gyárnak, tehát semmiféle remény nincs arra, hogy kilábalna a gyár ebből az adósságtömegből. Jelenleg 3,6 milliárd forint a tartozása, és ez havonta több mint 50 millió forinttal növekszik. Éppen ezért kérdezem azt, miután köztudott, hogy Békés megyében kör ülbelül 20%os a munkanélküliség, sürgősen tenni kellene emiatt is – és amiatt – valamit, hogy a tavasszal beinduló termelésnél már a termékértékesítési szerződéseket biztonsággal meg tudják kötni a termelők, ezért a következő kérdéseinket intézem a minisz ter úrhoz: Az ÁVÜ miért nem kezdeményezte a gyár privatizációját akkor, amikor még a vállalat eladása komoly állami bevételt jelentett volna? Mikor fejeződik be a hosszú ideje húzódó felszámolási eljárás? Milyen koncepció szerint kívánják a gyárat eladni, részben vagy egészben? Vannake már konkrét vételi ajánlatok az ÁVÜ birtokában? Megfelelőnek tartjae ön a felszámolóbiztos eddigi tevékenységét, a jövő évben eleget tude tenni a felszámolóbiztos a részére kitűzött feladatoknak? Utoljára: a kistermelők ér dekében mit kíván tenni, hogy azok hozzájuthassanak a körülbelül 102 millió forint tartozáshoz? Köszönöm szépen. (Taps.) Gábor Dzsingisz úr, a Holland Mezőgazdasági Minisztérium természetvédelmi államtitkára és kísérete köszöntése ELNÖK (Vörös Vince) : Kösz önöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt átadnám a szót válaszadásra a miniszter úrnak, engedjék meg, hogy a magam és képviselőtársaim nevében tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Gábor Dzsingisz urat, a holland mezőgazdasági minisztérium ter mészetvédelmi államtitkárát és kíséretének tagjait. (Taps. – Az államtitkár felállva köszöni meg a tapsot.)
