Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
2255 ez az állapot igencsak megváltozo tt, hiszen közismert, hogy az ÉTtárgyalások a társadalombiztosítás költségvetésében is változást eredményeznek. Én négy kérdésről, pontosabban négy kérdéscsoportról kívánok beszélni. Ezek a következők: Milyen lesz a társadalombiztosítási rendszer biztonsá ga, '93ban hogyan fog működni? Milyen lesz az általa nyújtott vagy vásárolt ellátások, szolgáltatások színvonala, vagyis mit nyújt a biztosítottaknak? Hogyan halad előre a társadalombiztosítási rendszer reformja '93ban, már ami ebből a költségvetési törv ényből látszik, illetőleg milyen változtatásokat lehet a költségvetési törvényből leszűrni az egészségügy reformját illetően? Az első kérdéscsoport tehát az, hogy milyen lesz a társadalombiztosítás biztonsága '93ban. Azt hiszem, nem kell senkinek sem – ak i ezt a tb.törvénytervezetet elolvasta – bizonygatni, hogy ez egy rendkívüli év lesz. Gazdaságilag is, szervezetileg is, irányítását, kapcsolatrendszerét tekintve is sokkal nehezebb körülmények között fog a tb. dolgozni '93ban, mint akár ebben az évben, '92ben. Pedig ez sem igazán könnyű! Sokkal több bizonytalanság látszik a jövő esztendőre vonatkozóan, mint ami '92ben volt. Ez részben természetes is, hiszen az átalakulás folyamata azért megkezdődött, és elindult a pénzalapnak a szétválasztása, de más á talakítási lépések is megkezdődtek. A pénzügyi bizonytalanság látszik a legaggasztóbbnak. Én is erre térnék ki egy kicsit részletesebben. Mi okozza ezeket a bizonytalanságokat? Mindenféle anyag, amely a gazdasági törvénykezés során ma előttünk van, azt biz onyítja, hogy a társadalombiztosítás költségvetése is a kormányzat gazdasági prognózisaira épül, és számomra éppen ez az aggasztó, hiszen ezek a prognózisok igen kis találati aránnyal következtek be. Ugyanezt állítja az Állami Számvevőszék is – hölgyeim és uraim, el kell olvasni a jelentését – , ő is azt mondja, hogy sem a foglalkoztatási körben, sem a jövedelmek alakulásában nem valószínűsíthető az, hogy ezek a prognózisok beválnak. Továbbra sem várható lényeges javulás a járulékfizetési szokásokban, illetv e a lehetőségekben. Önök is tudják, hogy ma 80 milliárd fölött van a járuléktartozás a társadalombiztosítással szemben. Ezek egy része természetesen nincs is meg a magyar gazdaságban, de egy része olyan területen van, olyan terüleről származik – például a költségvetési szférából – , ahol a költségvetési törvény biztosította ezeket az összegeket. Nem valószínű, hogy itt '93ban most ugrásszerűen minőségileg megváltoznak a járulékfizetési lehetőségek és szokások. Ezért szükségesnek látjuk azt, hogy a társadalo mbiztosítás folytassa azt, amit már elkezdett – néhány lépést tett – , hogy ezeknek a kintlevőségeknek a milyenségét is ellenőrizze, hogy milyenfajta tartozások milyen cégektől, ezek a cégek milyen gazdasági állapotban vannak. Tudjuk – hiszen a Parlament dö ntött arról, hogy nagyobbak ma a társadalombiztosítás lehetőségei a tartozások behajtását illetően. A kérdés csak az, hogy valóban vane olyan vagyona annak a tartozó cégnek, amely a biztosító számára hasznot hozhatna. Fontos dolog az anyagi bizonytalanság tekintetében az, hogy valójában a következő évben is folytatódik a járulékalap szűkűlése, hiszen a munkanélküliség növekedése nem fog megállni '93. január elsejével, ez pedig azt jelenti, hogy a munkanélküli után nem a fizetése, hanem az annál kevesebb já radék alapján fognak fizetni társadalombiztosítási járulékot. Fokozza az anyagi bizonytalanságot az is, hogy a sokat emlegetett profiltisztítás nem halad olyan mértékben előre, hogy ez lényegesen javítaná a tb. gazdasági kondícióit, továbbra is megmarad mi ntegy 40 milliárd forintnyi olyan szolgáltatás a biztosító keretében, amely valójában költségvetési finanszírozást igényelne. Nagyon nehéz terhet jelent a társadalombiztosítás számára jövőre a '91es és '92es hiány finanszírozása – az az adósságszolgálat, ami ebből rá fog hárulni, még akkor is, ha ez nem kizárólag rá fog hárulni. Tudjuk azt is, hogy továbbra sem lesz a társadalombiztosításnak jelentős hozadékot
