Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
2240 Két dolgot azonban ezzel kapcsolatban el kell mondani. Az egyik egy konkrét javaslat, amit már az úgynevezett lakástörvény általános vitájában Ungár Klára képviselőtársnőm meg is fogalmazott. Úgy ítéljük meg, hogy szükség lenne arra, hogy az önkormányzati tulajdonban levő lakások elidegenítéséből befolyt összeg esetében, amennyiben ebből az önkormányzatok egy saját alapot képeznek, erre az alapra mint saját forrásra, a céltámogatási rendszer keretében központi támogatásra pályázhassanak új önkormányzati bérlakások építésére vagy akár a települési önkormányzatokban folyó lakásépítés vagy lakásfelújítás támogatására. Ezt mindenféleképpen fontosnak éreznénk az eléggé befagyott és súlyos szociális feszültségeket jelentő lakásre ndszer kicsit pozitív irányba történő változtatása érdekében. A másik dolog, amit mindenféleképpen el szeretnék mondani, hogy nehezen érthető az az egyrészről városellenesség, másrészről fővárosellenesség, ami a mellékletben szerepel. Tudomásul kell azt v enni, hogy a főváros egyes külső kerületei – és ez nem egy pejoratív meghatározás, hanem egyszerűen egy helyes értékítélet az én véleményem szerint – teljesen vidékies körülmények között, vidékies infrastrukturális adottsággal rendelkeznek. Ebből kiindulva az a tény, hogy ők Budapest főváros közigazgatási területén belül elhelyezkedő, a fővároshoz tartozó települési önkormányzatok, nem indokolja azt, hogy pl. a szennyvíztisztító céltámogatási beruházások köréből ki legyenek zárva. Nagyon sok olyan vidéki te lepülés van, amely sokkal jobban ellátott, mint egyes külső budapesti kerületek. Igen súlyos gondot jelent ez. S most halvány demagógiával már a világkiállítás ügyét is ide szeretném keverni bár azt mondom, hogy demagógia nélkül idekeverhető, mert a világk iállítás nemcsak Budapestnek arra a területére fog korlátozódni, ahol maga a rendezvény megtartatik, ha lesz ilyen rendezvény, hanem az egész fővárost fogja mindenféleképpen keményen érinteni. Elég nehéz dolog tehát szilárd útburkolat, mindenféle csatornáz ás nélküli budapesti külső kerületekbe beengedni – ezt jó szívvel nem teszi az ember – külföldi turistákat. A másik kérdés: ugyanez a helyzet a nagyvárosokkal. Nem tudunk másra gondolni, mintsem arra, hogy azt gondolják a törvény előterjesztői, hogy a nagy városokban olcsóbban lehet beruházni, mert hisz mi más indokolná azt, hogy ugyanolyan beruházások esetében a nagyvárosokban 10 vagy 20%nyival kisebb a központi támogatásnak a mértéke, mint nem városi települések esetén. A helyzet éppen fordított. A városo kban – sajnos ezt tudomásul kell venni, a piac így működik – magasabbak a beruházási árak, ami nem indokolja, hogy magasabb legyen a támogatás, de az mindenféleképpen elfogadhatatlan, hogy alacsonyabb legyen, ráadásul ilyen teljesen indokolhatatlan mértékb en. Még egy dolgot szeretnék mindenféleképpen megemlíteni az összegzés előtt, hogy a törvényjavaslatban – és ezt talán inkább a kodifikációs problémáknál kellett volna megemlítenem – az arány, illetve mérték kifejezés gyakorlatilag teljesen felcserélve has ználtatik. Olyan esetben, mikor ténylegesen arányviszonyt ír le a törvény, akkor a mérték kategóriát használja, és nagyon sok esetben, amikor mértéket kíván meghatározni, akkor az arány kifejezést használja, ami – megint mondom – később akár az önkormányza tok számára kedvezőbb, de félek, inkább az önkormányzatok számára kedvezőtlen jogértelmezési lehetőséget rejt magában. Ebből a szempontból mindenféleképpen az egész törvényt átnézve tisztába kellene tenni a helyzetet. Összegzésül tehát azt szeretném mondan i, amit lényegében már a bevezetőben is megemlítettem. Mi természetesen nyújtunk be módosító indítványokat ehhez a törvényjavaslathoz, azonban én azt gondolom, mind a törvényjavaslattal kapcsolatban, mind a törvényjavaslat központi költségvetési forrásait megteremtő költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban nem csupán apróbb vagy nagyobb módosításokra van szükség, hanem véleményünk szerint az egész törvény kiindulópontját jelentő kormányzati politikai szándék jelentős módosítására. Az önkormányzatokkal kapcsolatban ugyanis nem hiszem, hogy terhelhető egy aktuálpolitikai kényelmetlenségérzéssel ez a mostani viszony. (10.40)
