Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
2238 hogy tulajdonképpen itt erre a kérdésre, erre a koncepcióra lenne szükség ahhoz, hogy igazán hatékonyan tudjon működni egy természetesen jól szabályozott címzett és céltámogatási rendszer. Egy olyan koncepciór a lenne szükség hogy világosan lehetne látni, hogy milyen terület- és településfejlesztési koncepció jegyében határozza meg például a kormányzat a pályázható célokat, hogy milyen terület- és településfejlesztési koncepció jegyében, annak a keretein belül é rtelmezve részesít címzett támogatásokban különböző helyi települési önkormányzatokat. Ennek a terület- és településfejlesztési koncepciónak a hiányában lényegében nehezen értelmezhető az, hogy milyen szempontok is azok, amelyek meghatározzák például a cél támogatások esetében a pályázható célokat. Van egy világos szempont, egy költségvetési szűkösség, amely költségvetési szűkösség minden kormány fejében azt a döntést kell hogy implikálja, hogy szűkíteni kell a lehetőségekhez képest a pályázható célok körét, hisz egy költségtakarékos, egy erőforrást kímélő céltámogatási rendszer az, amely megfelel egy szűkös költségvetés kereteinek. Erről a szempontról azonban nem lehet azt mondani, hogy klasszikus önkormányzati terület- vagy településfejlesztési szempont. Ez súlyos gazdasági adottság, ezt nem tudomásul venni természetesen nem lehet, de ennek a keretnek az ismeretében is akkor lehetne talán megalapozott és valóban korrekt szakmai és természetesen ehhez kapcsolódó politikai vitákat lefolytatni a pályázható célo k köréről, a támogatási arányokról, ha világos lenne, hogy mindez az egész rendszer milyen, és hogyan, milyen módon fogalmazott település- és területfejlesztési koncepcióba illik. Mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni – ami súlyos kifogás – , hogy ebben a törvényjavaslatban – itt újra utalnom kell a költségvetési törvényre – mind a címzett támogatások definíciója, mind a céltámogatás definíciója, mind az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatásra való jogosultságának definíciója nem felel meg az önkormányzati törvényben leírt definíciónak. Legjobban talán azt lehetne meghatározni vagy bemutatni a különbözőséget, hogy míg az utoljára általam említett kiegészítő állami támogatásra azok a települési ö nkormányzatok is jogosultak, amelyek az önállóságuk megteremtése okán igényelnek kiegészítő támogatást, ez az önállóság, mint jogosultságot teremtő kategória, hiányzik most már harmadik éve, itt a harmadik alkalommal hiányzik törvények szövegéből, most pél dául a költségvetési törvény esetében. (10.30) Ugyanilyen ellentmondás van mind a címzett támogatások definíciója, mind a céltámogatások definíciója között, mégpedig a között a definíció között, amit ez a törvé nyjavaslat tartalmaz, illetve az elfogadott önkormányzati törvényben leírt definíció között. Ez nem egyszerűen egy jogászkodó megközelítés. Itt nagyon fontos jogosultságról, a céltámogatás esetében a települési önkormányzat szempontjából alanyi jogosultság ot teremtő definícióról van szó. Mindenféleképpen említést kell tennem egy olyan kérdésről, amelyről szinte valamennyi vezérszónok említést tett, persze különböző megítélésekben, hogy mennyiben elfogadható az a törvény 8. § (2) bekezdésében leírt szabályoz ás, amelyik az új, induló céltámogatások esetében részben vagy egészben felfüggesztheti, szűkítheti a pályázható célok körét vagy magát az egész céltámogatási rendszert. Azt gondolom, hogy ebben egy kibékíthetetlen nézetkülönbség van a mindenkori kormánypá rtok meg a mindenkori ellenzék között. Mindez azonban nem oldja meg azt a kérdést, hogy ha a mostani szabályozást fogadjuk el, ez a mi véleményünk szerint nem összeegyeztethető az önkormányzati törvényben megfogalmazott, a céltámogatások esetében a pályáza toknak megfelelő céltámogatási igények alanyi jogosultságot teremtő szabályozásával. Azt gondolom tehát, hogy lehet a mostani törvényjavaslatban megfogalmazott megoldás mellett érvelni. Mi ezt nem tudjuk elfogadni. Azt gondoljuk, hogy más megoldást kellene keresni, de akik e mellett a megoldás mellett érvelnek, azok jó, hogyha figyelembe veszik, hogy ez nem
