Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
2211 Az említett szociális törvényi garanciák hiányában azonban elfogadhatatlannak tartom, hogy a "válsághelyzet" ködös megfogalmazásban, mások mérlegelésére bízva szerepel a törvénytervezetben. A tár gyalt törvénytervezetnek ki kell mondania, mit értünk válsághelyzeten – ennek mérlegelését senki számára nem lehet jogosítványul adni. Mert válsághelyzet a nő, illetve a család alapvető érdekeinek, életfeltételeinek veszélyeztetettsége, a gyermekvállalásho z szükséges szociális feltételek hiánya is. Elsősorban ezek azok az okok, amelyek az abortuszt végeztető nők döntő többségét motiválták. Ezt a válsághelyzetet a nőknek kell megítélniük: ezt felülbírálni senkinek nincs joga. Itt, a parlamenti vita során, eg ymásnak feszülnek érvek és indulatok. Az érveket akceptálom – még ha nem értek velük egyet, akkor is – , az indulatokat azonban nehezen viselem – ugyanis indulatból politizálni nem szerencsés, törvényt alkotni még kevésbé. Tanúként azokat az indulati felhan gokkal hozott törvényeinket említhetném, melyeket aztán az Alkotmánybíróság ízekre szedett. Vagy olyan kijelentések hangzanak el, melyek egy magasabb erkölcsiség talaján állva állítanak fel megfellebezhetetlen tételeket. Tóth Sándor, igen tisztelt képvisel őtársam, Hack Péterre hivatkozva kijelentette: " Életek között nem tehetünk különbséget, a fogamzás ideje, helye vagy módja alapján. Az anya méhében egy élet van, amelylyel nem rendelkezhet saját belátása szerint." Az első másfél mondattal egyetértve, vita tom az utolsó fél mondatot: hát kinek a belátására bízatik a dolog? A magzatvédőkére? Az egyházakéra? Vagy az apáéra? Ebben a kérdésben én nagyon radikális állásponton vagyok. Miután a fogantatástól a szülésig teljesen, a születés után is nagyobbrészt az a nyára hárul minden kín, szenvedés, öröm és bánat, ezért abortuszügyben a döntés kizárólagos és korlátlan joga a nőket kell hogy megillesse. Jaj annak a gyereknek, akinek a megléte tudatosulásától kezdve sorsa összekapcsolódik szülőanyja dacos ellenállásáva l! Mindezt azért merem kijelenteni, mert meggyőződésem, hogy a nők nem a saját szórakoztatásukra végeztetnek abortuszt. Tisztelt Ház! A korábbi viták során sokan kétségbe vonták az egyházak jogát, hogy véleményt nyilváníthassanak az abortusz kérdésében. Ez – a miniszterelnök úr szóhasználatával élve – ostobaság, de legalább szamárság. A véleménynyilvánítás jogát kétségbe vonni bárki számára – antidemokratikus dolog. Azt azonban vitatom, hogy a véleményt – tudniillik az egyházakét – valamiféle megfoghatatlan többségre való hivatkozással, bölcs dolog lenne törvénybe iktatni. Úgyszintén Tóth Sándor képviselőtársam mondotta volt a vitában: "A felállított A- és Balternatíva elfogadhatatlanul beszűkíti a választási lehetőségeket, eleve nem számol az ország lakoss ágának több mint a felét – a keresztény hívőket – lelkiismeretben kötelező erkölcsi normával, amely leszögezi, hogy az emberi lényt mint személyt, a fogantatástól kezdve feltétlen tisztelet illeti meg. (21.40) A katolikus egyház például a hívei számára ezt a teljes körű életvédelmet kötelezően írja elő. A világi törvényhozásnak erről tudomást kell vennie, hogy elkerülje a vallásos meggyőződésű állampolgárok negatív diszkriminációját, amelyik alkotmányellenes is." Úgy vélem – ezt közöltem vele is – , hogy kép viselőtársam fordítva ül ama bizonyos éjjeliedénykén. Ha ugyanis egy liberális törvény mindenki számára lehetővé, nem pedig kötelezővé teszi az abortuszt, akkor szabad kezet ad az egyházaknak saját tilalmaik, saját híveik körében történő érvényesítésére. H a viszont a törvény átemeli a katolikus egyház tilalmát, akkor ez súlyosan diszkriminatív a nem, vagy másban hívő állampolgárok számára. Ez az, ami az én nézetem szerint alkotmányellenes. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Komoly, megfontolt döntést vár tőlünk a társadalom. Márpedig megfontolt döntés érzelmi alapon aligha lehetséges. E körben pedig úgy látom, az érzelmek befolyásolására játszanak sokan, így a magzatvédők is. Az általuk küldött fényképek tényleg borzalmasak, de nekünk sem ennek alapján kell dönten ünk.
