Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - UGRIN EMESE, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
2206 Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt 21 képviselő, illet ve 24, mert a pulpituson is három képviselő ül (Közbeszólások: Már csak kettő…) tehát 23, elnézést, hogy ezen a késői órán még feltartom önöket, de a két gondolat, amit Ugrin Emese elmondott, rendkívül megragadta a figyelmemet. Az egyik az, amit valami ist encsapásként emlegetett, hogy a hetvenes évek elején – '74 – '75ben – (Dr. Ugrin Emese: Nem!) …én úgy éreztem – mennyi gyerek született. Az előbb említettem, hogy két 36 éves periódusra lehetne az 1920tól eltelt időt osztani, 1920tól '56ig és '56tól mos tanáig – ez a '74 – '75ös "demográfiai csúcs" – ezt nagyon idézőjelben mondom, ez alacsonyabb volt, mint az előző 36 évben a legalacsonyabb. Erről ennyit. A másik pedig: említettem beszédemben, sajnos, ugyanazokat az érveket halljuk viszont, amit az előző é vtizedekben. Ugrin Emese még régebbre ment viszsza. Az előbb felolvastam Martin Bormann naplójából. Ő ecsetelte azokat a nehézségeket, hogy mik várnak az államra, amikor sok gyedet, gyest és egyéb szociális intézkedéseket kell megtenni, az jutott eszembe: meg kell magyarázni az embereknek, mennyi pénzbe kerül a gyermekek nevelése és mi minden másra lehetne ezt a pénzt fordítani. Ez – sajnos – onnét köszön vissza. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen. Ugrin Emese viszont válaszra kért szót. Megadom. Felszólaló: Dr. Ugrin Emese (FKgP) UGRIN EMESE, DR. (FKgP) Én csak két dolgot szerettem volna ezzel illusztrálni. Nem istencsapása, hál'istennek, hogy annyi gyerek van. Én csak arra szerettem volna utalni, hogy egy ilyen egyszerű, látszólag egyszerű, és sokak által csak morálisan értelmezett törvény valójában milyen más kérdéskörrel kell hogy majd kapcsolatban legyen. Azokat éppen úgy át kell gondolnunk, mert az életnek feltételei vannak, és ezeket a feltételeket az államnak és gyakorlatilag a törvényhozá snak kell majd biztosítania. Elnézést kérek, itt szó nem volt arról, hogy boldogan fogok én vagy más is erről tárgyalni, de ezeket a kérdéseket is figyelembe kell venni, amikor egy törvény hatásáról beszélünk. És hogy ez a hatás jó legyen, már most gondolk odnunk kell azon – a jövő évben, két év múlva, három év múlva is – , hogy milyen következményei lesznek ennek a törvénynek. Nem negatív – a következmény pozitív is lehet. Ez az egyik. A másik a demográfiai hullám. Elnézést, é n mindig csak egy példát szoktam elmondani. Nem néztem utána az adatoknak, de egyet tudok: az én nagyapámék – a század első felében – 21en voltak testvérek. 21 élő gyerekből négy gyerek nőtt fel. Az apámnak négy gyereke van és mind a négy él. Tehát akkor, amikor a születési számokat nézzük, akkor azokat a körülményeket, azokat az életviszonyokat, azokat a helyzeteket is néznem kell, amelyek között a születési számból hány ember nő fel. Azt nem lehet ilyen egyértelműen, csak statisztikai adatként mondani: k érem, akkor ennyi gyerek született, ma ennyi, mennyivel csökkent. Nagyon sokan meghaltak közben. Hál'istennek, hogy ma már ez nincsen. De ezeket is meg kell néznünk a számok mögött. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Államtitkár asszony kér ugyancsak két per cet reagálásra. Felszólaló: Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Csak egyet. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Egyet. PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Kedves Ugrin Emese! Nagyon sajnálom, hogy akkor, amikor elkezdődött az általános vita, és itt részletesen beszéltünk – többen is a törvényről – , majd amikor a
