Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2196 Sajnálatos módon ugyanazokat az érveket hallju k viszont ma is, melyekkel a korábbi törvénytelen gyakorlatot próbálták igazolni. Szeretnék emlékeztetni a Kádárkorszak szégyenletes "kicsi vagy kocsi" dilemmájára, azonban figyelmeztetnem kell arra is, hogy az ötlet nem eredeti. Kérem, hallgassanak meg e lrettentő példaként egy idézetet! "A propaganda eszközeivel, a sajtó, a rádió, a film, a röplapok, kis füzetek, jelentések útján szüntelenül ezt kell sugallnunk a lakosságnak, mennyire káros, ha sok gyermeke van. Ki kell mutatni, mennyi pénzt emészt fel a gyermekek nevelése és mi minden másra lehetne ezt a pénzt felhasználni. Beszélni kell arról, milyen veszélyek leselkednek az egészséges nőre, amikor gyermeket szül stb. Emellett a legszélesebb körben propagálni kell a fogamzásgátló szereket, meg kell szerv ezni ezeknek a tömegtermelését. Ezeknek a szereknek és az abortusznak terjedését szabadjára kell engedni. Elő kell segíteni az abortuszállomások hálózatának kiépülését." Majd másutt így folytatódik az idézet: "Minél gondosabban folyik a terhességmegszakítá s, annál nagyobb lesz a lakosság bizalma az abortusz iránt. Nyilvánvaló, hogy az orvosoknak is engedélyezni kell a terhesség megszakítását, mégpedig úgy, hogy ezt senki ne tekintse az orvosi etikába ütköző cselekménynek." Eddig az idézet, és bár tovább is lehetne folytatni, de ennyi talán elég arra, hogy kellően hasonlatosnak találtasson az elmúlt évtizedek hivatalos propagandájával. Az idézet az orosz nép életerejének megtörését szolgáló terv része és Martin Bormann utolsó naplójából való. Lev Bezimenszkij szerkesztésében kiadta a Kárpáti Kiadó Ungváron és a Gondolat Kiadó Budapesten 1976ban. Ezek után fel kell tenni a kérdést, milyen törvényt kellene megalkotnunk? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az Alkotmánybíróság határozatát messzemenően figyelembe kell venni. Ennek sarokpontjai a következők: A törvényhozó kimondhatja, hogy a magzat jogalany, ez esetben az élethez és emberi méltósághoz való jogát úgy kell kezelni, mint a már megszületett emberét. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a magzat jog alanyiságát visszamenőleg nyeri el, amennyiben élve születik. Akadékoskodásnak, a Polgári Törvénykönyv figyelmen kívül hagyásának érzem azt, hogy egyesek szerint az abortált magzatot is anyakönyvezni és temetni kellene. A magzat feltételes jogképessége enn ek ellentmond, ugyanis, ha nem születik meg élve a magzat, nem jogképes. Itt szeretném megemlíteni, hogy a függő jogi helyzet egyoldalúan nem szüntethető meg. Szeretném ismét Lenkovics Barnabást idézni: "Nyilvánvaló ősi jogelv, hogyha egy alanyi jog keletk ezése feltételtől függ" – a mi esetünkben ez az élveszületés – , "amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel bekövetkezése, illetve meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja." Megjelent a M agyar Tudomány 1990. évi II. számában. Természetesen ez a magzat függő jogi helyzetére is vonatkozik. Az értelmezési problémák kiküszöbölésére, a magzat jogállásának rendezésére egy új megoldást javasolok az Országgyűlésnek. Egyrészt azért, mert az Alkotmá nybíróság határozata értelmében ebben a kérdésben állást kell foglalni, másrészt azért, mert ez a megoldás kiküszöböli azt az értelmezési problémát, ami most fennáll, egyértelművé teszi azt és biztosítja a magzat feltétel nélküli jogvédelmét. A javaslat an nyiban új, hogy eltér a hatályban lévő megoldástól. Ugyanakkor még sem új, mert Szászi István 1948ban megjelent "A magyar magánjog" című munkájában részletesen kifejtette a magzat ideiglenes jogképességére vonatkozó elméletét. Eszerint a magzat jogképes, jogképessége általános, egyenlő és ideiglenes. Az általános jogképesség azt jelenti, hogy a magzat jogképessége nincs bizonyos jogokra korlátozva, az egyenlő jogképesség a Polgári Törvénykönyv 8. § (2) bekezdése szerint az életkorra, nemre, fajra, nemzetis éghez, felekezethez tartozásra tekintet nélküli egyenlőséget jelent.
