Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független)
2192 Hogyan igyekszik a törvényjavaslat ezen a torzuláson igazítani? Sajnos nem egészen úgy, ahogyan ez elvárható lenne. Sajnos nem segíti elő kellőképpen a jövő erkölcsi rendjének a megtalálását, nem rögzíti a magzat legaláb b korlátozott jogalanyiságát, csak közvetve szól – már ahol szól – a magzati élet védelmének technikáiról.Hiányzik a törvényjavaslatból – alapellátási szinten – a családi orvosi rendszer igénybevételének lehetősége, pedig vidéken a családi orvosok jelentős ége sokkal nagyobb, mint a városokban. A hiányokat nem sorolom tovább. Összegezve azt mondhatom, hogy a címében amúgy előremutató törvényjavaslat számtalan hiányossággal rendelkezik, s valójában nem a technika jelenlegi szintjének megfelelő magzati védelem ről szól, hanem – mint az elején mondtam – az állapotos nő védelméről és a művi terhességmegszakításról. Befejezésül hadd idézzem a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi szakbizottságának az állásfoglalását. A következő álláspontot foglalta el: "A magza ti élet védelméről szóló törvénytervezet alapvető ellentmondást tartalmaz. Miután kimondja, hogy a magzati élet a fogantatással kezdődik, és sokirányú, fokozott védelmet igényel, hosszasan, két változatban foglalkozik ennek az életnek a művi megszüntetésér e vonatkozó tervezett, törvényes lehetőségekkel. Ezen súlyos ellentmondás feloldása teoretikusan lehetetlen. Az egészségügyi szakbizottság számára a konkrét törvénytervezet kínálta A, illetve Bváltozat megoldási javaslatai eredeti szövegükben nem fogadha tók el. Az egészségügyi szakbizottság további megoldási lehetőségek kimunkálását tartja szükségesnek, és hangsúlyozza, hogy a benyújtott törvénytervezet bármilyen változatának parlamenti elfogadása esetén sem tartja lezártnak a kérdést." Én is támogatni fo gok a törvényjavaslat véglegesítésekor minden olyan módosító javaslatot, amely elősegíti a magzat, az anya, s nem utolsósorban a család egyenrangú védelmét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Fodor András Attila kép viselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. (Dénes János: Kétpercest kérek, reagálásra!) Kétperces reflexióra kért lehetőséget Dénes János képviselő úr; akkor ő következik. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Köszönöm a szót, Elnök Ú r. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy hivatkozzam e tárgyban az általános vitában elmondott felszólalásomra. Most csupán csak arra kívánok szorítkozni, hogy elismerve az előttem felszólalót, kiegészítéssel járuljak hozzá. Ez a kiegészítés pedig ahhoz a csodá latos statisztikához kapcsolódik, amit elmondott, mert 1918 – 1920ban abbahagyta. És a lényeg ezután következett be. Ide menekültek, ebbe az országba az elszakított részekről véreink, és a megcsonkított országban a néprajzi arány a magyarság javára az évek folyamán nőtt és nőtt. 1945 után, a második világháború után az idemenekülés ismételten létrejött, az összes tragédiájával együtt, a néprajzi arányok a magyarság javára ismételten változtak, különösképp, ha alapul vesszük a kitelepítéseket is. (20.10) Bele értve a svábság kitelepítését, valamint az Izraelben üdvözölhető 250 ezer magyar származású zsidót is. Ebből következik, hogy ezek a torz arányok, amik létrejöttek a 6 millió magzat kivégzésével, még súlyosabbak. Még súlyosabbak, mert ezt a kedvező folyama tot is teljes egészében fölborították. Engedjék meg, hogy egykét szóval még megemlítsem azt – ha még az időm megengedi – , hogy nagyon kellemetlen helyzetben vagyunk, merthogy egy olyan állapotban vagyunk, amikor a rablógyilkosok törvényt akarnak hozni a r ablógyilkosság ellen. Tudniillik, egy kicsikét mindnyájan bűnrészesek vagyunk – ezt nem szabad elfelejteni. Éppen ezért én hivatkozom itt már két
