Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - A távközlésről szóló törvényjavaslat határozathozatala - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
2162 Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai nap egy igen jelentős társadalmi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseket tartalmazó ágazati törvényjavaslatot fogadhat el a tisztelt Ház. A törvény szándékaink szerint megnyitja a teret a piaci alapon továbbfe jlődő távközlési szolgáltatások előtt. Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, a Kormány 1992 januárjában nyújtotta be a tárgyban az első javaslatot. Az általános vita lezárását követően beérkezett mintegy kétszáz módosító indítványt az Országgyűlés gazdasági bizottságának távközlési albizottsága, az általa bevont szakértők és munkatársaim feldolgozták, megvitatták. A képviselői javaslatok alapján új egységes szöveg készült, melyet a Kormány a maga részéről kisebb kodifikációs jellegű módosításokkal n yújtott be a tisztelt Házhoz. Az új törvényjavaslathoz ismételten nagyszámú, összesen 138 módosító indítvány érkezett. Ebből a bizottsági vitákat követően 59 indítványt visszavontak, 42 indítványt támogattunk, s mindössze 37tel nem értettünk egyet, melyek között számos olyan is található, amely ellentétes vagy majdnem azonos a támogatott módosító indítványokkal, így szükségszerűen kiesnek. Vannak azonban olyan, számunkra elfogadhatatlan javaslatok is, melyekre feltétlenül ki kell térnem, hogy miért nem tám ogatjuk, miért találjuk azokat az össztársadalom érdekeivel, a távközlés ágazati irányításával és szabályozásával ellentétesnek. Elsőként arról szeretnék szólni, miért nem lehet kihagyni a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások közül, egyidejűleg törv ényjavaslatunkból is a közszolgálati rádió- és televízióműsor országos és regionális szétosztását, valamint szórását. Először is rögzítenem kell, hogy a műsorszórást és szolgáltatást nem lehet azonos tevékenységnek tekinteni. A műsorszórás távközlési tevé kenység, melyre a távközlésre vonatkozó műszaki szabályok érvényesek. Az állami akarat ahhoz fűződik, hogy a közszolgálati műsor eljutására megfelelő műszakitechnikai eszközrendszer álljon rendelkezésre. A rádióról és televízióról szóló, születőben lévő t örvényjavaslat rendezi a műsorkészítés feltételeit, a műsorokra vonatkozó szabályokat és a műsorkészítői jogosultságot. A távközlésről szóló törvény a közszolgálati műsor közzétételéről gondoskodik koncessziós keretek között, és kizárólag a közzététel műsz aki feltételeit tartalmazza. A frekvenciagazdálkodásról szóló szabályok pedig, melyek szintén előkészületben vannak, a műszakitechnikai feltételrendszer egy összetevőjének a műsorszóráshoz igénybe vehető frekvenciatartományának a használatáról rendelkezne k. Ezért nem látjuk indokoltnak e jól elkülönülő hármas rendszer feloldását. Másodszor: arról, hogy biztosítjae a törvényjavaslatunk az önkormányzatok részére a távközlési szolgáltatások piacán való megjelenést és a lakossági igények képviseletét. Tisztel t Ház! A távközlési szolgáltatásokra vonatkozó koncessziós pályázatok kiírására és a koncessziós szerződések megkötésére az ágazati miniszter jogosult. Ilyen pályázat kiírására – ha a távközlő hálózat fejlesztése vagy az ellátás színvonalának javítása indo kolja – az önkormányzatok is nyújthattak be kezdeményezést az illetékességi területükhöz tartozó primér körzetekre. A pályázati kiírás iránti javaslatot a miniszter köteles felülvizsgálni, majd 90 napon belül dönteni annak sorsáról. Amennyiben pozitív dönt ést hoz, a pályázati kiírásnak e döntéstől számított 30 napon belül meg kell jelennie. Amennyiben azonban a primer körzetben érdekelt önkormányzatok több mint fele javasolja a pályázat kiírását, a miniszter számára ennek megtétele 90 napon belül kötelező. A törvény tehát komoly garanciális szabályokat tartalmaz az önkormányzatok részére. E rendelkezésben nincs jogvesztő határidő, tehát a törvény hatálybalépését követően azonnal vagy később megszervezendő helyi igénylők bármikor jelentkezhetnek.
