Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
22 ki szolgáltatottá válik. A dolgozó osztályok, mondták régen, ma már mindenki dolgozó, de kétségtelen, hogy a társadalomfenntartó termelő osztályok, a munkásság – legyünk korszerűbbek: csoportok, rétegek ", a munkásság, a mezőgazdasági dolgozók, a vállalkozók széles rétegeinek nem telik arra, hogy drágán keressen jogvédelmet magának. Ebből pedig az következik, hogy számos esetben nem is fordulnak hatósághoz. Elhangzik nyilvánosan, hogy annak van igaza, akinek ügyvédje van. Aki foglalkozott jogi ügyek intézéséve l, az tudja, hogy ez nem egészen így van. Az elmúlt években és jelenleg is az officialitást, azt, hogy a hatóságok kötelessége, hogy a jognak érvényt szerezzenek, joggal emlegetjük, de ennek ellenére azt is tudjuk, hogy a valóság és e között az elv között különbség van. Ez az intézmény, amely most itt a tisztelt Országgyűlés előtt fekszik, egy nemzetközi rendbe is beilleszkedik, és egy elemi társadalmi igazságosság iránti igényt is kielégít. A nemzetközi rend úgy körvonalazható, hogy a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, valamint az európai egyezmény, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Egyezménye egyaránt lehetőséget ad ugyanarra, amely ebben a törvényben is benne van, tudniillik arra, hogy a belső jogorvoslati lehetőségek kimerítése utá n a polgárok fordulhatnak nemzetközi fórumokhoz is. Hogyha ezeket a lehetőségeket egybevetjük, akkor elmondhatjuk, hogy ebben a gazdaságilag és szociálisan igen kritikus helyzetben a jogérvényesítés lehetőségei, legalábbis formálisan, jelentősen nőnek. Így van ez, akár etnikai és kisebbségi jogsérelmekről, akár szociális eredetű jogsérelmekről, akár más jellegű jogsérelmekről hallunk. Ez a törvénytervezet megítélésem szerint beleilleszkedik egy olyan európai rendszerbe, amely régebben ismeri ezt az intézmén yt – ombudsmannak nevezi ", és semmiféleképpen nem marad el ennek az európai intézménynek az átlagos követelményeitől. A nemzetközi gyakorlatban ugyanez a helyzet, mint amit államtitkár úr elmondott, a kinevezés tekintetében, és általában a jogosítványok t ekintetében is. Egy tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. Feltétlenül politikamentes vagy a politikától jelentősen, amennyire lehetséges, magát függetlenítő személyről és intézményről gondolkodunk akkor, amikor megszavazzuk ezt az intézményt, hiszen an nál a személynél, aki ezt a tisztséget majd betölti, óriási társadalmi és – áttételesen – politikai feszültségek fognak megjelenni; és nem közömbös, hogy ezeket a feszültségeket, ezeket az elégedetlenségeket, ezeket a jogos tiborci panaszokat hogyan fogja kezelni a biztos. Nagyon nehéz dolga lesz, az bizonyos, és nagyon széles jogosítványai lesznek, az is bizonyos. Nagyon vigyáznunk kell, hogy ne riasszuk el a politikától amúgy is idegenkedő közönséget és közvéleményt, nehogy az a tévhit terjedjen el, hogy újra valamilyen látszatintézményt akarunk becsempészni a parlamentarizmus rendszerébe, valamilyen kirakatintézményt, amely Európa számára – ahogy ezt divatosan mondják, tehát a nyugateurópai államok számára – jelent valamilyen referenciaalapot. Nem erről van szó. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon egyetértek azzal a megállapítással, az irodalomban lévő megállapítással, hogy az állami szervek törvénytelenségeit vagy téves jogalkalmazását felülbíráló hatóságok szigorúan a jog keretei között járnak el, és nem arra valók, hogy az állampolgárt kioktassák, hogy alapvetően méltányossági szempontokra is figyelemmel legyenek. (11.50) Ily módon pedig a jogi képviselő nélküli állampolgár, panaszos nagyon hamar az utcán találja magát, esetleg – sőt, nagyon hiszem – formális jogi szempontból megalapozott eljárás után, és nem tudja, hogy mihez kezdjen. Nagyon nagy erénye ennek az intézménynek, hogy nem a formális jog lehetőségei, hanem ennél sokkal szélesebb lehetőségek azok, amelyek megilletik. Különösen egy tekintetben hadd hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét arra – a számtalan lehetőségen túl és mellett ", hogyha az országgyűlési biztos álláspontja szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az
