Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
1821 Tájékoztatási tilalmat október 23án, meg egyáltalán semmiféle tájékoztatási tilalmat azóta a budapesti rendőrfőkapitány nem rendelt el. A VIII. kerületi rendőrfőkapitánys ág ügyeletes tisztje nem adott telefonon információt 23án este Horváth képviselő úrnak, mert általában nem adnak ilyen természetű információt, bármilyen név alatt bejelentkezhető személynek, hisz telefonon keresztül azt tisztázni, hogy képviselőe az érde klődő, nem lehet. (14.20) Szolgálat ellátásával kapcsolatban egyébként sem adnak telefonon ilyen természetű információt. Ami a sajtóban megjelent és nyilván ehhez is kapcsolódó tájékoztatási tilalmat illeti, szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, nem elő ször került olyan helyzetbe a rendőrség, és nemcsak a rendőrség, a közigazgatásra is érvényes, hogy újságírói kérdések olyan gyakorlatlan válaszadóra zúdultak, hogy a válasz rossz volt, túllépte illetékességi körét, olyan kérdésben kényszerült válaszra ren dőrtiszt, amelynek összefüggéseit nem ismerte, és ebből számtalan félreértés adódott. Én magam szeptemberben is – és nem először – tartottam értekezletet, ahol nagy nyomatékkal és szigorral – ha szabad így fogalmaznom – hívtam fel a rendőri vezetők figyelm ét, hogy teremtsenek rendet a sajtóval való közlések terén. Ennek megfelelően Budapest rendőrfőkapitánya nem tiltotta meg a tájékoztatást, de elrendelte, aki a rendőrség ügyeiről, szervezeti rendjéről tájékoztatást óhajt adni a sajtónak, az előtte hozzá je lentse be. Ez a világon mindenhol a legtermészetesebb dolog. Én magam száz százalékig egyetértek azzal, hogy ez így legyen. Meg kell mondjam, sajnálatos módon nem első vonalbeli újságírók úgyis lecsapnak minden olyan rendőrtisztre, aki fegyelmi úton eltávo lításra kerül, vagy egyéb okból megválik a rendőrségtől, és elképesztő dolgok jelennek meg nyilatkozat formájában, ami – úgy érzem – már szégyenletes, önmagára adó főszerkesztő nem engedne közzétenni. Csemegének legyen elég. Számtalan esetben fordult elő, hogy nem megfelelően fogalmazó rendőrtiszt, de köztisztviselő is utólag azzal védekezett, hogy nem ezt mondta az újságírónak. Azt hiszem, teljesen világos, hogy ezekben a kérdésekben rendet kell teremteni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vinc e) : Köszönöm Belügyminiszter Úr válaszát. Tóth Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "A MÁV tervbe vett változásai" címmel. Tóth Sándor képviselőtársamnak átadom a szót. K érdés: Tóth Sándor (KDNP) – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez – "A MÁV tervbe vett változásai" tárgyában TÓTH SÁNDOR (KDNP) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A vasúti koncessziós törvény általános vitájánál több olyan kérdést é rintettem, amely azóta is problematikus, és választókörzetem elég nagy számú vasúti dolgozói közül többen megkerestek, és az átalakulási, átalakítási folyamatokról egészen speciális kérdéseket tettek fel. A sajtóban és az azóta megjelent különböző határoza tokban találkoztam a racionalizálási terv keretében sorra kerülő különböző átalakítási szándékokkal, közte természetesen a privatizációs szándékkal is, amit én megnyugodva vettem tudomásul. Viszont szeretném megnyugtatni azokat a vasúti dolgozókat, akiknek valóban komoly gondjaik vannak. Ebből a csoportból szeretnék ma felidézni néhány kérdést, ami összefügg természetesen, és ilyen formában az egy kérdés tulajdonképpen három kérdéssé alakul. A téma az, hogy a racionalizálási terv keretében 18 ezer fő munkav állalót érint majd a társasági átalakítás, a privatizáció következtében a Magyar Államvasutak szervezetéből való kiválás. A dolgozók – amint említettem is – kissé aggódva ítélték meg, hogy a tervezett változások, úgy érzik, nincsenek megfelelően előkészítv e úgy, ahogy a vonatkozó törvények azt előírják.
