Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
1813 Mi történik vele ez alatt az idő alatt, ha beteg lesz, ha összeesik az utcán, ha bármilyen egészségügyi ellátásra szorul? – hiszen ismereteim szerint párhuzamosan nem kívánja a népjóléti tárca a társadalombiztosítási törvényt módosítani. Természetesen van egy lehetőség, hogy a szolidaritási alap fizeti majd a késleltetési időre utána a járulékot, mint ahogy teszi ezt a végkielégítés miatti késleltetés esetén. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a végkielégítés miatti késleltetés idejére fizetett tb.járulék közel 2 milliárd forintba kerül a szolidaritási a lapnak. Tessenek már eldönteni, hogy érdemese a munkavállaló drasztikus szankcionálásáért milliárdokat költeni a szolidaritási alapból! Végül, harmadszor: úgy érzem, hogy nem fér bele ez a kérdéskör a költségvetési törvénybe azért sem, mert a foglalkoztat ás egész kérdésköre komplex gazdaságpolitikai kérdés, és foglalkoztatási koncepció nélkül a foglalkoztatás elősegítését költségvetési kérdésnek tekinteni: rendkívül szűk látókörű kormányzati politikára utal. Most megpróbálok egy sajátos logikai bukfenccel belehelyezkedni abba a helyzetbe, hogy mégis a költségvetési törvényen belül kell a munkanélküliellátással és a foglalkoztatással foglalkoznunk, és azt kell mondanom, hogy védhetetlen ez a tervezet a költségvetés logikáján belül is. Tartalmaz ugyanis a kö ltségvetés egy előirányzatot arra, hogy mennyivel járul hozzá a költségvetés a szolidaritási alaphoz. Hogyha ebből leszámolom azt a költségvetési kötelezettséget, amelyet a költségvetési területen dolgozók utáni járulékfizetés kötelezettsége jelent, akkor ez valamivel több mint 40 milliárd forint. A beterjesztésből nem derül ki, hogy az előterjesztők milyen adatsorokkal számolnak; nem tudjuk, hogy milyen belépő és milyen kilépő létszámmal számolnak a rendszerben, de – és ez már tényleg elképesztő – még azt sem tudjuk, hogy milyen minimális bérhez viszonyítva számították ki a szolidaritási alap ráfordítási igényeit. Őszintén szólva azt kell mondanom, hogy remélem, a Kormány sem tudja. Tudniillik ha a Kormány tudja, akkor azt a kérdést kell feltennem, hogy mié rt és miről tárgyalnak a szakszervezetekkel, és miért 20án fognak megállapodni. Hiszen, ha ki tudták számolni a szolidaritási alap költségvetési igényét, akkor azt is tudniuk kellene, hogy milyen minimális bérrel számoltak kéthárom hónappal a szakszervez etekkel való tárgyalás és megegyezés előtt, amely megegyezés egyébként a Kormánynak a Munka Törvénykönyvében előírt törvényi kötelezettsége. Védhetetlen a tervezet a költségvetés logikáján belül azért is, mert megnöveli a járulékfizetés kötelezettségét, ug yanakkor csökkenti a járadékfolyósítás idejét. Nem tudjuk értékelni a járulékfizetés nagyságát, hiszen nem tudjuk, hogy milyen kiadásokhoz kell viszonyítani a megemelt bevételeket. Nem vitatjuk azt, hogy egy robbanásszerű munkanélküliség esetén a korábbi f olyósítási elveket valószínűleg át kell tekinteni, de ezt csupán egy foglalkoztatási koncepció komplex megvitatásának a keretén belül lehet megtenni. (12.50) Abban viszont biztosak vagyunk, hogy a járadékfolyósítási idő csökkentése 1993ra nem könnyíteni, hanem tovább fogja terhelni a költségvetést, hiszen nyilvánvalóan, mint eddig mindig történt, a járadékfizetési idő csökkentésekor előrehozott felmondásokkal próbálják meg a munkaadók kedvezőbb helyzetbe hozni a munkavállalókat, és akinek felmondtak volna januárban, annak fel fognak mondani novemberben és decemberben. Mit javasol a Szocialista Párt? Elsősorban azt javasoljuk, hogy a foglalkoztatás kérdését ne tekintsük költségvetési kérdésnek, vegye ki az előterjesztő a foglalkoztatási törvény módosítását s zolgáló néhány paragrafust a költségvetési törvényből, és tárgyalja külön a Parlament. Másodsorban azt javasoljuk, hogy ez a külön tárgyalás a foglalkoztatási koncepció megvitatása előtt csak a feltétlenül szükséges módosításokra terjedjen ki, és ezek való ban a foglalkoztatás elősegítését és a munkanélküliek ellátását szolgálják. Harmadszor azt javasoljuk, hogy korábbi javaslatunkat megismételve, tekintsük át a munkanélküliellátás rendszerét, és legyen egy háromelemes munkanélküliellátási rendszer,
