Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL GYULA (SZDSZ)
1806 és igyekeznek, hogy a saját ágazatuk, a sa ját területük számára harcoljanak ki többletforrásokat, többletpénzeszközöket. Azt gondolom azonban, hogy ezen a pozícióromláson – még ha a determináció által körülhatároltan is, még ha relatíve szerény körülmények között is – összefogással, közös gondolko dással segíteni, változtatni tudunk! – Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) (12.10) Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke és kísérete köszöntése ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim és a magam nevében tisztelettel köszöntöm a díszpáholyban helyet foglaló Rita Süssmuth aszszonyt, a Bundestag elnökét és kíséretének tagjait. (Taps – Az elnök asszony felállva köszöni meg a tapsot.) Kellemes magyarországi tartózkodást kívánok az elnök aszszonynak és kíséretének. Tisztelt Országgyű lés! Folytatjuk az általános vitát. Megadom a szót Gaál Gyula képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Gaál Gyula (SZDSZ) GAÁL GYULA (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az 1993as költségvetési törvény előterjesztésé vel a Kormány ismét lehetetlen helyzetbe hozta az ellenzéket. (Derültség a jobb oldalon.) Azt az ellenzéket, amelyik az ország gazdasági válságból való kivezetésében konstruktívan kíván együttműködni valamennyi politikai erővel, elsősorban az e tevékenység ért felelős Kormánnyal. Ahhoz ugyanis, hogy konstruktív együttműködést lehessen tanúsítani egy ilyen jelentős ügyben, elsősorban gazdaságpolitikára, a gazdaságpolitika megfogalmazására lenne szükség azért, hogy ehhez a gazdaságpolitikához valamilyen módon lehessen viszonyulni, lehessen hozzá támogatólag csatlakozni. Most azonban mind ebből az előterjesztésből, mind pedig az egyéb ügyekből – például a Kormány kétéves beszámolójáról folytatott vitából – az a tanulság szűrhető le, hogy ilyen program megfogalma zása helyett a bajok elkendőzése folyik. Bajokról beszéltem, de beszélhetnék válságról is, ugyanis nagyon nagy lett mostanra a baj. Ha összefoglalóan akarjuk értékelni vagy jellemezni ezt a nagy bajt, akkor elég, ha arra utalok, hogy két évvel ezelőtt egy egyensúlyban lévő államháztartási évet zárt a Kormány; mostanra már olyan költségvetésről tárgyalunk, ahol 200 milliárd forint fölött lesz a várható hiány az államháztartásban. Nem véletlen ez! A gazdaságban olyan jelentős negatív visszacsatolások működnek mára, amelyek egy folyamatosan gyorsuló, mélyülő zuhanást jelentenek a gazdaság számára, a gazdaság szereplői számára és mindannyiunk, a lakosság számára is. Hogy néhány példát emeljek csak ki érzékeltetésképpen ebből a negatív spirálból. Mindannyiunk szá mára világos: ahhoz, hogy ebből a 230240 milliárd forintos államháztartási deficitből le lehessen faragni, hogy meg lehessen fordítani azt a gyorsulóban lévő folyamatot, amely a hiányt növeli, ahhoz a gazdaság teljesítményének növekedésére van szükség. Ma azonban pont az a helyzet, hogy olyan mértékűvé vált az államháztartás hiánya, ami majdnem lehetetlenné teszi olyan gazdaságpolitika megfogalmazását, amelyik meg tudná állítani ezt a növekedést, amelyik újra el tudná indítani a gazdaság szereplőit egy tev ékenységélénkülés, egy jövedelemtermelőképesség növelése felé azért, hogy ennek eredményeként aztán növekedhessenek az államháztartás bevételei és egyensúlyi helyzet alakulhasson ki a költségvetésben és az államháztartásban. Olyan nagy a hiány, hogy ennek a finanszírozási szükségletei miatt a költségvetés lehetetlen helyzetbe hozza a bankrendszert, elsősorban a felhalmozódott államadósságok és azok finanszírozási technikája miatt. Azt a bankrendszert hozza lehetetlen helyzetbe, amely egyedül alkalmas arra minden piacgazdaságban, hogy valóban szelektálni tudjon az életképes vállalkozások között, ki tudja választani azokat a vállalkozásokat, amelyek érdemesek a pénzhez jutásra és tevékenységük elősegítésére. Másrészt pedig sikerüljön ennek a bankrendszernek v állalkozási tevékenységeket
