Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1758 elbírálni, mert nincs probléma, mindenki benne ül a birtokban, mindenki hasznosítha tja, csak éppen az, akié ez a föld volt, várhatja, hogy mikor fog majd ezért ellenértéket kapni, akár kárpótlási jegy ellenében is. És arra sincs semmi garancia, hogy az ideiglenes földhasználók – látva a mostani, nem túlzottan jó fizetőképességgel megáldo tt mezőgazdasági szférát – meddig fog ebben dolgozni és mikor fogja azt mondani, hogy nem kell. Felmerült érvként az is, hogy a földterületek mennyiben vannak hasznosítva és mennyiben nincsenek a szövetkezetek által. Nyilván már ők is arra játszanak, hogy nem akarják megművelni. Ezeket – hallották, látták biztos – a földtörvény jelenlegi szabályozása szerint a földhivatalok saját jogkörükben eljárva bármikor rendezhették volna. Úgy gondolom, a föld hasznosítása, ha az nem rendeltetésszerűen történik, megfel elő szankciókkal sújtható. Erre kell kihegyezni a kérdést, és azokkal a szervezetekkel, amelyek arra hivatottak, hogy a törvényeket betartassák, igenis olyan kontaktust kell létesíteni, hogy ez menjen is. Ennyit a földhasználat kérdéséről. Ami örvendetes – hogy jót is mondjak – : a tanyatulajdonosok vonatkozásában a földkijelölések. Valóban ezen az úton el kell indulni. De elindult már a korábbi kárpótlási törvény is, ami erre megadta a rendelkezési jogot a földrendező bizottságoknak. Megadta! Tehát ezzel le het élni. Ezen túl nyilvánvalóan ezzel szemben, aggályos kifogás nemigen lehet, és a magam részéről is támogatnám, hogy ezt a folyamatot gyorsítsuk. Mert a tanyatulajdonosok – és ezt én is láttam személyes példán – nem azért kívánják a földet a tanyájuk kö rül, mert éppen ott lovardát akarnának nyitni, hanem igenis olyan mezőgazdasági hasznosítású célt szolgálna, amire nagy szükségük van nekik is és nekünk is. Nem biztos, hogy az új tagosítási törvény elkerülhető. Nem tudom, hogy ilyen konstrukcióban ezek a bizottságok – az összevont részarányföldtulajdonosok és a korábban működött földrendező bizottságok – milyen mértékben fogják tudni eldönteni az összetettebb strukturális viszonyok között a földek helyét és a földek értékét. Nem tudom, mennyiben lesz ez m egnyugtató, egyszer s mindenkorra szóló megjelenített tulajdont keletkeztető eljárás. Ezt kellene nekünk gyorsítani! Ahhoz kellene nekünk segítséget nyújtani, hogy a tulajdont mielőbb a maga helyén látva, itt törvényi szinten, illetve a végrehajtás során m ost már elérhessük. Ez nem sikerült és nem fog sikerülni ezzel a törvénnyel sem. Nagyon helyes volt Tarnóczky Attila megnyilatkozása. Vannak földek, amelyek verik egymást, pedig csak egy köves föld, mert nem mindegy, hogy hol van és nem mindegy, hogy mit f og vele csinálni. Ha majd értéke lesz a földnek és nem aranykoronában kifejezett értéke, vagy – ha ezt el tudnánk érni – valódi piaci, üzleti értéke, akkor ezek a problémák nem jelentkeznének. Ugyanez vonatkozik arra, hogy a föld művelésből való kivonásána k ellentételezését milyen szankcióhoz és milyen földvédelmi járulék megfizetéséhez kötik. Mert ezzel is lehetne némiképpen ennek az útját egyenesbe hozni. Számtalan viszonyt kell szabályozni – említette képviselőtársam. Igen, számtalan viszonyt, a nap mind en percében, minden másodpercében újabb viszonyrendszerek keletkeznek. Ezeket nem lehetséges törvénnyel lefedni és olyan, megfelelő mederben tartani, amely mindnyájunk számára kívánatos lenne. Úgy gondolom, ennek az Országgyűlésnek nem az a feladata, hogy ilyen törvényeket hozzon, hanem olyanokat, amelyek hosszú távra is alkalmazhatók. Illetve ha már nem ilyenek sikeredtek – mert sajnos most épp azok okozzák a problémát – , akkor ezeknek a végrehajtására hivatott szervezeteket rákényszeríteni arra, hogy a cé lt elérjék. A Glattfelder Béla képviselőtársam által előterjesztett országgyűlési határozattervezet, amit a mezőgazdasági bizottság nem tartott alkalmasnak még általános vitára sem – nagyon szomorú vagyok emiatt – épp azt célozta volna, hogy ezeknek a szer vezeteknek a munkáját kicsit ellenőrizte volna és esetleg segítséget nyújtott volna. (19.10) Ha igényelték volna, vagy ha igénylik, vagy igényelni fogják, aminek nyomait sem látom, egyébként.