Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1751 birtokba vehető ter mőföld kimérése, akkor a földtörvényt módosító javaslatból az ezzel a résszel foglalkozó rendelkezések elhagyhatók. A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat a gyakorlatban is működőképes, és a lehetőségekhez képes t igazságos megoldást ad arra, hogy a tulajdonosok a tulajdonukban lévő közel 3 és fél millió hektár földet ne csupán papíron, hanem a valóságban is nemcsak mint vagyontárgyat, hanem mint megélhetésük forrását is birtokba vehessék. A javaslat nem ad és nem vesz el tulajdont. A részarányföldtulajdonnak megfelelő föld kiadására, valamint a részarányföldtulajdon helyének meghatározására vonatkozó szabályok szorosan összefüggenek egymással, tényleges céljuk az, hogy belátható időn belül, egykét éven belül me gtörténjen – részben kérelemre – a földek jelentős részének kiadása, másrészt a földkiadási kérelem hiányában lefolytatható eljárással az egyes részaránytulajdonok konkrét földrészletre történő meghatározása. Ezzel a módszerrel elérhetővé válna a részarány tulajdon intézményének megszüntetése, felváltása a konkrét helyrajzi számmal rendelkező földrészleten megvalósuló, valódi rendelkezési jogot biztosító tulajdonjoggal, amely esetenként tulajdonközösség formában jelenne meg. (18.30) A javaslat a részaránytul ajdonnal kapcsolatos kérdések szabályozásánál minden esetben szem előtt tartja a tulajdonosok akaratát. A földkiadás minden esetben az önkéntesség elvén alapszik, és a tulajdonosnak minden esetben lehetősége van konkrét igényeinek érvényesítésére, egészen addig a határig, ameddig mások hasonló igényeinek csorbítása nélkül elmehet. Az érdekütközések feloldására – tekintettel arra, hogy a részarányföldtulajdonosok aranykoronában kifejezett értékre irányuló igénye egyetlen földrészlethez sem kapcsolódik, és e zért egykét preferálható kivételtől eltekintve egyiküknek sincs alanyi joga egyik vagy másik konkért földrészlet megszerzésére – , tehát amikor többen akarják ugyanazt a földrészletet megszerezni, a javaslat a sorosolás intézményét kívánja alkalmazni. A ré szarányföldtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása eredményeként a földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratnak vagy hatósági határozatnak kell születnie. A javaslat az egyszerűbb megoldást tartalmazza, abból indul ki, hogy a I V. számú kárpótlási törvénnyel megalakított földrendező bizottságokat megfelelően átalakítva, azokat szélesebb feladatkörrel és egy jelentősen korlátozott hatósági jogkörrel felruházva, alkalmassá lehet tenni a javaslattal szabályozni kívánt valamennyi kér dés megoldására. A már meglévő földrendező bizottságok – tekintettel a részarányföldtulajdonnal kapcsolatban ellátandó feladatcsoportra – kiegészülnének a részarányföldtulajdonosok közül választott testülettel, amely a továbbiakban mint a földrendező biz ottság albizottsága, kizárólag a részarányföldtulajdonnal kapcsolatos kérdések megoldásával foglalkozna. A bizottság döntéseinek szakszerűségét az önkormányzat hivatali szervezetének titkári feladatokkal megbízott köztisztviselője garantálná. A javaslat s zerinti döntési mechanizmus olyan, ami minden esetben abból indul ki, hogy minden kérelmet teljesíteni kell, csak az egymást kizáró kérelmek között kell a sorsolás intézményét alkalmazni. A bizottság hatósági jogköre lényegében csak az egyes hatóságokkal, szakhatóságokkal való kapcsolattartás és információcsere, valamint a kérelmeknek helyt adó, illetőleg sorsolási jegyzőkönyveket záradékoló, földhivatali bejegyzésre alkalmas határozatok kiadásához szükséges. A IV. számú kárpótlási törvény szerint már megvá lasztott bizottság a részarányföldtulajdonosok albizottsága megjelenésével maga is albizottsággá alakul, az eredetileg megválasztott személyi összetétellel. A földrendező bizottság két albizottsága a törvényekben meghatározott feladatkörében különkülön ö nállóan jár el, egy esetet kivéve: abban az esetben, amikor a bizottság elé kerülő ügy egyaránt kapcsolódik a kárpótlási földalaphoz és a részarányföldtulajdon kérdéshez is. Ilyen rendelkezéseket tartalmaz a javaslat "A tanya körüli földeknek a tanyatulaj donos tulajdonába adása"
