Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat és az 1992. évi költségvetés alakulásáról, az államháztartás helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának lezárása - A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1747 Az elmaradott térségek támogatása a céltámogatási kiegészítő keretből üdvözlést érdemlő megoldás, hiszen a hátrányos helyzetű településeknek sokszor a saját erő felmutatása is csak nagynagy nehézségek árán volt megvalósítható. Itt ezt a hiányt azt hiszem, hogy pótolja ez a megoldás. De mindenképpen átmeneti megoldásnak lehet ezt is tartani mindaddig, amíg a területfejlesztésre átfogó törvénykezés nem születik. Helyénvaló az is, hogy az önkormányzatokat közös beruházásra ösztönzi az a s zabály, hogy 10%os többlettámogatás illeti meg a fejlesztéshez az önkormányzatot, amennyiben társulnak és összefognak egyegy beruházásnak a megvalósítására. Nem egészen világos azonban számunkra, hogy például a megyei önkormányzatok társulása miért nincs ebben a külön támogatásban, hiszen ennek a lehetősége sem teljesen lebecsülendő. A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények az önkormányzati törvény alapján is alanyi jogként, alanyi járandóságként illetik meg az önkormányzatokat. Ennek valóban az év es költségvetési törvény jelenthet korlátot, de csak annyiban, hogy az adott évben hiányzó fedezetet – ha adott évben hiányzik a fedezet a jogosult pályázati igényre, akkor – a következő évben meg kell hogy kapja az önkormányzat – a támogatást – , tehát err e törvényi garancia is van most már, reméljük, lesz majd az elfogadandó törvényben. Előttem szóló képviselőtársaim kifogásolták azt a költségvetési korlátot, miszerint a Kormány az induló, új céltámogatási beruházások esetében megszorításokat alkalmazhat, sőt felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését. Valóban egy ilyen eset bekövetkezte visszalökheti, visszaszoríthatja a beruházásokat, hiszen egyegy évnek a kiesését is nagyon nagy nehézségekkel lehet a későbbiekben pótolni. Azonban a jelenlegi köl tségvetési nehézségeket ismerve, az ország gondjait ismerve, végső soron elvben egy ilyen szabály beiktatásával is egyet lehet érteni. Reméljük, hogy a gyakorlatban ennek az alkalmazására nem fog sor kerülni. Mint mondottam, az előkészítésben és a kivitele zési tervezésben jelentkező előnyök jelentősek az önkormányzatok esetében, hiszen évente március 14éig nyújthatják be a pályázataikat, és az elmúlt évekkel ellentétben most a saját éves költségvetésükben tervezhetik, beilleszthetik a fejlesztéseket, és sz ámolhatnak a céltámogatással. A Parlament tehát a célok, a feltételek és a pénzügyi keretek jóváhagyásával dönt a céltámogatások kérdésében. Tételes listával, ahogy a korábbiakban foglalkoztunk, nem kell foglalkoznia, hiszen az alanyi jogként megillető tám ogatásokról valóban elegendő, hogyha a kormányzat egy jegyzéket készít. Természetesen a parlamenti ellenőrzés jogát, szükségességét nem vitatjuk el. Néhány szót szólnék még egyes támogatási célokról. Ezek a támogatandó célok a '93 – '95ös időszakra nézve na gyrészt folyamatosságot jelentenek a '91es és '92es évi célokhoz kapcsolódva. Összességében települések elmaradt infrastrukturális feltételeinek a javítását – víz, csatornahálózat – nagymértékben segítik. Új támogatási formaként jelenik meg az életveszé lyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása. Ez szükséges és kedvező lehet a nagyobb településeken is. Szintén új a célok között a kórházrekonstrukció. Itt ma még az összeghatárok is elfogadhatók. Nagyon indokolt volt ennek a támogatási formának a ja vaslata, mivel az önkormányzati irányítás alatt lévő kórházak felújítása csak kizárólag önkormányzati forrásokból ma már szinte elképzelhetetlen. Üdvözöljük ezt a nagyon fontos javaslatot, hogy a támogatások fajlagos költséghez kötődnek 1995től. Hiszen ob jektívebb és a költségvetés számára elfogadhatatlan luxusigények ezáltal nem nyernek támogatást, és országosan azonos költségigényű fejlesztések fognak jobban megvalósulni. Összességében: a meghirdetett célok reális felmérésen alapulnak, a települések szám ára nagyrészt elérhetők, és a támogatások aránya is kedvező, és megfelelően ösztönző lehet a beruházásoknak az eldöntéséhez, a saját önkormányzati forrásoknak a hasznosításához.
