Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KISS GYÖRGY, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1734 Az előterjesztést a 6415ös számon, az alkotmányügyi bizottság jelentését a 7370es számon kézhez kapták képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Györgynek, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Kiss György, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója KISS GYÖRGY, DR. az alkotmányügyi, törvényel őkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Viszonylag könnyű helyzetben vagyok, mert egy olyan témáról kell a tisztelt Házat tájékoztatni, amely a politikától meglehetősen mentes, tulajdonképpen szakmai kérdésekben kellett a bizottságnak állást foglalni. Minden bizonnyal annak tudható be, hogy az állásfoglalások többségét egyhangú szavazással vagy túlnyomó többséggel hoztuk meg. Én mindössze két témát, két módosító javaslatot szeretnék megemlíteni, amely koncepcionálisan érintette a törvényjavaslatot, a kormányelőterjesztést. Az egyik Tóth Tihamérnak a jelentésben a 2es sorszám alatt, illetve az ehhez kapcsolódó 11es és 12es sorszám alatt található kis módosító javaslatcsomagja. Eszerint a munkaügyi b íróságok hatásköréből a javaslattal ellentétben ne vegyük ki a társadalombiztosítási határozatok megtámadása iránti pereket. (16.40) Az indoka az volt ennek a javaslatnak, hogy a társadalombiztosítási határozatok tulajdonképpen munkajogon alapulnak, munkav iszonnyal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, ezért munkajogi szakértelemre van szükség. Bizonyos mértékig helytálló ez az érv, azonban rá kell mutatni arra, hogy egyrészt azáltal, hogy a munkaügyi döntőbizottságokat megszüntettük a most hatá lyos Munka Törvénykönyve elfogadásával, így közvetlenül lehet munkaügyi vitában a munkaügyi bíróságokhoz fordulni, ami várhatóan számottevően meg fogja emelni a munkaügyi bíróságok munkaterhét. Az egyik érv, amely ellene szól ennek a javaslatnak. A másik p edig az, hogy a társadalombiztosítási határozat nem egyéb, mint államigazgatási határozat, ezért célszerű, hogyha a rendes bíróságok hatáskörébe utaljuk, amely az egyéb államigazgatási határozatokkal kapcsolatos pereket tárgyalja. A másik: Vastagh Pál képv iselőtársunk a jelentésben 7es sorszám alatt található módosító javaslata, amely a felülvizsgálati kérelmet érintené, mivel azt javasolja, hogy az I. fokon jogerőre emelkedett végzés ellen is lehessen helye felülvizsgálati kérelemnek. A bizottság itt arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokolt – miután ez rendkívüli jogorvoslat – csak a II. fokú határozatok ellen lehetővé tenni a felülvizsgálati kérelmet. Egyébként az ügyfélnek kell azt eldönteni, kíváne élni fellebbezési jogával vagy sem. Külön nem k ívánok szólni a többi módosító javaslatról. Csupán annyit, kérem, hogy a tisztelt Ház a Kormány által benyújtott módosító javaslatot a bizottságunk által elfogadni javasolt módosító indítványokkal együtt fogadja el. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Szabad Györ gy) : Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván közülük felszólalni a Polgári Perrendtartásról szóló törvény felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló kiegészítő javaslatának részletes vitájában? (Senki.) Senki sem jelentkezik, így a részle tes vitát lezárom. Megkérdezem Balsai István igazságügyminiszter urat, kíváne most, vagy csak a határozathozatal előtt szólni. BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr, ugyancsak a határozathozatal előtt szeretnék zárszót mondani.