Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A bányászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
1705 LIII. törvény 1. § (5) bekezdése szerint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény nem terjed ki a kincstári vagyon körébe tartozó azon vagyontárgyakra, amelyek vállalkozói célú hasznosítását külön törvény – értelemszerűen a kincstári törvény – kizárja. Tehát itt egy komoly ellentmondást és a törvénykezési gyakorlatunkban, illetve menetünkben egy lemaradást szeretnék szóvátenni. A fentiek szerint tehát a kincstárivagyontörvényben kell rendelkezni az említett természetvédelmi területek vállalkozói célú hasznosításáról, korlátozásáról, kezeléséről. E törvény, mármint a kincstárivagyontörvény elfogadásáig véleményünk szerint az említett természetvédelmi területekhez tartozó ásványivagyonhasznosításról rendelkezni anélkül, hogy erre utalna ez a törvény, amelyet tárgyalunk, és jelezné ennek feltételeit, jelezné azokat az egyetértési, egyeztetési kötelezettségeket, amelyek itt szükségesek, úgy vélem, durva törvénysértés. De legalábbis a természetvédelmi érdekek semmibevevését jelenti, véleményem szerint. A kettes témakörben, mint ahogy jeleztem, a bányaigazgatáss al, illetve ennek államigazgatási kérdéseivel szerettem volna foglalkozni. Azonban itt szeretnék utalni arra, hogy részben azok a témák, amelyeket felvetettem volna, már a környezetvédelmi bizottság módosító javaslataiban – amelyeket beterjesztettek – rész ben szerepelnek, és nagy örömmel üdvözöltem, hogy az általános vita során ennek hangot is adtak a környezetvédelmi bizottság különböző előadói. Itt csak utalni szeretnék arra – amiket már bizonyos módosító javaslatokban ők is idéztek – , hogy sem a környeze tvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 43/1990es kormányrendelettel, sem a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Igazgatóságának jogállásáról és hatásköréről szóló 3/1990es számú KTMrendelettel – úgy érezzük – nincs összhan gban ez a törvényjavaslat, tehát e tekintetben további egyeztetésekre, újabb törvényjavaslatok beépítésére is lehetőséget látunk. Szeretném ennek kapcsán jelezni azt is, hogy például nem foglalkozik a bányatörvény azzal a kérdéssel, hogy – mint ismert, a t örvényjavaslat abból indul ki – a föld méhében rejtőző kincsek az állam tulajdonát képezik, de az a földterület, ahol ez a kincs van, valakinek a tulajdonában lehet, és ez értelemszerűen nem mindig esik egybe azzal, hogy ez állami tulajdon is legyen. Tehát annak a földterületnek a kezelőjével, tulajdonosával kapcsolatos szabályokat eléggé nyitott kérdésként hagyja meg a törvényjavaslat. Tehát például számukra valamiféle járadékot, területhasználati díjat nem vet fel, illetve nem irányoz elő. S mint ahogy je leztem, befejezésül, harmadikként a csővezetékek problémaköréről szeretnék szólni. Már eleve kakukktojásnak tűnik egy bányatörvény kapcsán a csővezetékeket, illetve a csőhálózatokat beemelni, és ennek a témáját ide tenni. Mutatja azt, hogy kakukktojással á llunk szemben, hogy például a fogalommeghatározásoknál nem is találunk ilyet, hogy csőtávvezeték vagy csővezeték, vagy csővezetékrendszer. Tehát valamiféle szándéka volt a törvényjavaslat előterjesztőjének, amikor – úgy tűnik – ripszropsz beemelte a csőtá vvezetékekről szóló paragrafusokat és beépítette a törvényjavaslatba. Úgy gondolom, hogy ennek egyrészt a gázszolgáltató vállalatok, illetve az olajtársaságok privatizációja kapcsán felmerült, a vezetékekkel kapcsolatos problémakör tisztázatlansága volt az indoka, azaz valamilyen módon ezeknek a távvezetékeknek a koncessziós üzemeltetési módját törvényben lett volna célszerű szabályozni. (12.40) Ennek kapcsán persze bennem mint mérnökemberben, felmerül az a gondolat, hogy akár a távközlési törvényben is leh etett volna rendezni ezt a problémát. Mert arról van szó, hogy egy hálózat – függetlenül attól, hogy milyen fajta fizikai folyamatok mennek abban a hálózatban végbe, milyen közvetítő közeg van – a törvényi szabályozás tekintetében akár – mint említettem – a távközlési törvényben, de mondjuk akár a készülő vasúttörvényben is – mint a vonalas létesítményekről szóló törvényben – szabályozható lett volna. Ebben is vannak ugyanis csomópontok, vannak gerincvezetékek, központok – hasonlóan, mint ahogy azt a távköz lési törvény tárgyalása alapján az ezzel fogalalkozó képviselőtársaim már jól ismerik.
