Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZŰCS ISTVÁN, DR. az MDF vezérszónoka:
1697 amelyeket Jávor Károly képviselőtársam felvetett, a prioritások között fel vannak sorolva a tárgyi anyagban. Folytatom. A magyar energiapolitikai anyag 6 fejezetből, 8 függelékből áll. Természetesen ezeket nem kívánom felsorolni, de nagyon fontos egy téma, amely említést érdemel: a szénbányászat és a villamosenergiaipar helyzete, így a szénátvételi kényszer, ezzel kapcsolatban az importszén megjelenése "kis" hazánkban. Néhány hónappal ezelőtt hallottam egy ilyen szót, hogy "amazonit". Mint vegyés zmérnök, próbáltam utána nézni, mi ez? Megtaláltam, hogy földpát. Azután megtaláltam, hogy káliföldpát. Azután megtaláltam, hogy az Uralban van belőle a legtöbb. Azután megtaláltam, hogy Jekatyerinburgban dolgoznak fel a legtöbbet belőle. Azután megtudtam, hogy ez egy magyar kft. neve. Azután megtudtam, hogy ez a kft. szenet importál. Azután megtudtam, hogy ez a kft. a Magyar Bányászati Dolgozók Szakszervezetének a birtokában van. (Zaj.) Azután megtudtam – hogy is mondjam – , hogy talán személyekhez is kötőd ik ez a kft. Azután megtudtam, hogy talán még energetikai szenet is importál. Azután megtudtam, hogy azoknak a szovjet bányászoknak a verítéke által előállított szenet importál, akik nincsenek túlfizetve, viszont a Szovjetunió utódállamaiban dotált a szén. Ezért Magyarországra 30%kal olcsóbban lehet behozni szovjet szenet és tovább lehet adni 30% extraprofittal, miközben a bányavállalatoknak 4050 milliárdos adósságuk van, – elég sokan jól élnek még "kis" hazánkban ebből az iparágból! Többet nem kívánok az Amazonitügyben mondani, szükség és igény szerint majd részletezzük. Kérem, két gondolat a végére. Külön ki kell emelnem ebből az energiapolitikai anyagból az I. számú táblázatot és a határozati javaslatot. Az I. számú táblázat az energetikai feladatok dö ntési helyeit ismerteti két szinten. Amiben mi érdekelve vagyunk: az Országgyűlés vonatkozásában tájékoztatási kötelezettséget ír elő, és országgyűlési döntési kötelezettséget ír elő. Tájékoztatást kell kapjon az Országgyűlés az energiaellátás diverzifikál ásának ügyében, magyarul: a Szovjetuniótól való függőség megszakítása és az európai irányú függőség megteremtése érdekében. Döntési helye van az Országgyűlésnek az új energetikai létesítmények társadalmi elfogadtatása ügyében. Döntési helye van az Országgy űlésnek az energetikai törvények elfogadásában. Döntési helye van az Országgyűlésnek az alaperőműfejlesztések szükségességében, az alaperőmű típusának és helyének meghatározásában, a fejlesztések költségvetési hátterének az engedélyezésében, biztosításába n, és tájékoztatást kap az Országgyűlés az oszágban előforduló haváriaesetekről. A határozati javaslat 6 pontból áll: ennek a tájékoztatónak az elfogadásáról, az energiabiztonság megteremtéséről, az alaperőműelőkészítés folytatásáról, a szervezeti változ ások a szénbányászatban, a szénbányászat fokozatos leépítésének az ügyében, az energetikai kerettörvény koncepciójának előkészítéséről, és a Kormány beszámolási kötelezettségéről a Parlament előtt. (12.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy mélt ányolják a gazdasági bizottság energetikai albizottságának több mint kétéves erőfeszítéseit és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakembereinek és új miniszterének ezéves munkáját azzal, hogy magát az előterjesztést és a hozzá benyújtott kiegészítést, valamint a határozati javaslatot mielőbb fogadják el. Bízzanak önök is a hat párt részéről delegált energetikai albizottság szakmai és politikai ismereteiben, akik javaslatára a magyar gazdasági bizottság A magyar energiapolitika című előterjesztés ötödik változatát 1992. szeptember 17én egyhangúlag elfogadta. Tisztelettel köszönöm a figyelmüket és elnézést, hogy ilyen sokáig tartott. Bocsánat. (Általános taps.)
