Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
1689 Ezek a viszonylag kis egységteljesítményű kapacitásokkal történő bővítések rugalmas rendszerfejlesztés mellett azonban mindenképpen igénylik majd egy ezredfordulót követő nagy teljesítményű alaperőmű üzembe helyezését, megépítését. Ez az alaperőmű lehet atomerőmű, vagy lignit, illetve széntüzelésű erőmű. Az alaperőmű típusának és helyének megválasztása a t ársadalom széles rétegeinek a bevonásával, a közvélemény messzemenő figyelembevételével kell, hogy megtörténjék. A szükséges társadalmi konszenzus kialakítása, másrészt a kiépítés megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, így a döntéselőkészítés folyamatá t napjainkban meg kell indítani. Az energiarendszer fejlesztéséhez az ezredfordulóig összesen mintegy 500600 milliárd forintra lesz szükség, ami az ezen időszak alatt megtermelt GDPnek két, két és fél százalékát teszi ki. Ez az arány nemzetközi összehaso nlításban nem magas. Az évenként szükséges mintegy 70 millárd forint körüli beruházási forrás nagyobbik hányada a társaságoknál megképződik amortizációból, vállalati nyereségből. Évente mintegy 2025 milliárd forint külső vállalkozói forrás, tőke szükséges a fejlesztésekhez. Ahhoz, hogy a Kormány az ismertetett energiapolitikai célokat megvalósítsa, az szükséges, hogy a tisztelt Parlament a tájékoztatóban foglaltakkal egyetértsen. Határozatot kell hozni a Parlamentnek abban a kérdésben, hogy az energiarends zerfejlesztésnek a tájékoztatóban felvázolt irányelveit jóváhagyja, egyetért az alaperőmű megvalósítását demokratikusan előkészítő tevékenység megindításával és a megvalósítás ismertetett alapelveivel. Továbbá jóvá kell hagynia a Parlamentnek a fokozatos szénbányászati visszafejlesztésnek a humánpolitikai szempontokat figyelembe vevő, az erőműrendszer átalakulásával összehangolt, kormányzati felügyelettel történő megvalósítását. Ez kiszűri a spontán folyamatok fenyegető humánpolitikai veszélyeit. Végezetül határoznia kell a Parlamentnek abban a kérdésben, hogy egyetért a magyar energetika megalapozását szolgáló átfogó törvény kidolgozásának a szükségességével. Kérem a tisztelt Parlamentet, hogy a széles körű energiapolitikát fogadja el, továbbá kérem, hogy értsen egyet a határozati javaslatban megfogalmazott azon alapelvekkel, amelyek lehetővé teszik az ismertetett, első ízben szuverén módon kidolgozott új magyar energiapolitika gyakorlati megvalósítását. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokra tekintettel általános és részletes vitát tartunk. Az országgyűlési határozati javaslat általános vitája következik. Mai ülésünkön először a hatáskörrel rendelkező bizottságok előadói ismertethetik álláspont jukat, majd a képviselőcsoportok vezérszónoklatai következnek. Megadom a szót dr. Szűcs Istvánnak, a gazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Szűcs István a gazdasági bizottság előadója SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előzetesen azt a jó hírt szeretném közölni, hogy a tárgyi előterjesztést a gazdasági bizottság 1992. szeptember 17ei ülésén 15 egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. Ez után a jó hír után ném ileg kellemetlenebb dologról vagyok kénytelen beszámolni, miután nem azonos oldalról nézzük a gazdasági bizottság tevékenységét és a Kormányét, én most egy másik aspektusból vagyok kénytelen bemutatni azokat a színeket, amelyeket előttem az államtitkár úr elmondott. Az előzményekről tehát. Ez az anyag, amely most az Országgyűlés előtt fekszik, tulajdonképpen a magyar energiapolitika – korábban energiapolitikai koncepciós anyag – ötödik változata. Az első négy változatot 1990. októberében, majd '91 júniusába n, '91 októberében, '92 februárjában nyújtotta be az illetékes tárca. Ezt az első négy változatot a gazdasági bizottság nagyon részletes és nagyon kemény vitákban tárgyalta, és nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a tisztelt Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhessen.