Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
1682 Ellentmondásos az adórendszer átalakítása – kiszámíthatatlan, milyen hatáss al jár az ÁFAmódosítás főképp – a nagyon fontos mellékhatásokkal járó lakásépítésekre. Az adórendszer következetes megreformálásának hiánya nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy terjed az illegális és törvényellenes kijátszásra való törekvés. Az 1993as k öltségvetési tervezet adatai alapján az államháztartás kiadásai meghaladják a GDP 74%át. Az állam hihetetlen mértékű újraelosztó szerepet játszik, ezzel gyakorlatilag üres jelszóvá silányítva a piacgazdaság egyének kezdeményezésére építő jellegét. A Kormá nynak fel kellene végre ismernie, hogy a kiadáscsökkentések radikális lefaragása nélkül nem tud érdemben adócsökkentést végrehajtani – ezzel csak rátelepszik a vállalkozásokra, amelyektől éppen a gazdasági növekedés megindítását reméli. Az államháztartás d eficitje számításaink szerint tovább nő, a törvényjavaslat felülbecsüli az adómódosításokból származó várható bevételt. A Kormány állításával szemben igenis ennek a hiánynak a finanszírozása kiszorító hatással fog járni, a tartós válság következményeként n em biztos, hogy a lakossági megtakarítások ezen a szinten maradnak. Az idei év költségvetési hiánya elérheti a GDP 89%át, a költségvetési hiány elsősorban a bevételek elmaradása miatt alakult ki, de hozzájárult a decentralizált alapok megnövekedett támog atásigénye is. A GDP csökkenése és az infláció mérséklése mellett ez a tendencia mindaddig fennmarad, amíg a Kormány nem kezd hozzá a kiadási oldal gyökeres átalakításához. Erre pedig 1993ban semmilyen szándék nincs. A FIDESZ parlamenti frakciója úgy véli: a tartósan nagy államháztartási hiány hosszú távú válsághoz vezethet. Bármennyire fájdalmas, nincs más kiút: hozzá kell kezdeni az államháztartás reformjához, a társadalombiztosítási és az államigazgatási célú kiadás ok átalakításához! A Kormány ezt 1993ban sem teszi meg. Ezzel véleményünk szerint az elkövetkezendő időszak tartalékait éli fel! – Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Seszták László képviselő úr, keresztényde mokratapárti képviselő. Felszólaló: Seszták László (KDNP) SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar költségvetésre a deficit jellemző az utóbbi években. 1991ben 114 milliárd, '92ben 200 milliárd és 1993ban 185 milliárd a tervezett deficit . Ha ehhez még hozzáírjuk az idei társadalombiztosítási támogatás, – amely 40 milliárd – , akkor ez 220 milliárd forint deficitet jelent, ami a bruttó hazai termelés 8%át jelenti. Az államadósság viszont 2000 milliárd forintot ér el, ami önmagában is komol y kamatterheket ró a költségvetésre. A következő 23 évben ez a tendencia valószínűleg nem fog lényegesen változni, a deficit nem fog a GDP 5%a alá csökkenni – ami elfogadható volna – , tehát a jelenlegi tendenciák szerint együtt ell élnünk a magas deficit tel. A költségvetés kiadási és bevételi oldalára egyfajta eleve meghatározás jellemző: mindkét oldal kényszerpályán mozog. Nézzük a bevételeket! A bevételek elsősorban a jövedelmektől függnek, a jövedelmek viszont folyamatosan csökkennek. A gazdálkodó szer vek befizetései abszolút értékben is csökkentek. 1991ben ez 200 milliárd, '92ben 141 milliárd várható, és '93ban 188 milliárd a tervezett. (10.40) Abszolút csökkenés mellett a befizetések részarányának csökkenése is megfigyelhető, 1991ben ez 34,2%, 199 3ban csökken 22,1%ra. E mögött a csökkenés mögött egyfelől az áll, hogy sok a veszteséges vállalat és alacsony a vállalatok jövedelemtermelőképessége és ennek következtében
