Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - A Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának benyújtásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1606 stratégiája legyen, a fölmerülő kérdések és problémák kezelésére határozott koncepció létezzen. Igen fontos és igen lényeges az is, hogy ezzel a stratégiával és ennek az összes részletkér déseivel az Országgyűlés is tisztában legyen, hogy az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a Kormány mint a végrehajtó hatalom gyakorlója tekintetében fennálló ellenőrzési jogkörében világos átlátással rendelkezzen ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Ugyanakkor az onban az a reform, amit ez az előterjesztés tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság nagy többségének állásfoglalása szerint nem illeszkedik alkotmányos közjogi rendünkbe és nem harmonikus azzal. Először is: koncepciót – mint ilyet – jogi fogalomként sem az A lkotmány, sem a Házszabály nem ismer, koncepciót tehát beterjeszteni a szó műjogi értelmében nem lehetséges, és ilyet fogalmilag az Országgyűlés sem fogadhat el – ez az egyik megjegyzés. A másik megjegyzés az, hogy magának ennek a stratégiának – ha tetszik , politikának – a kialakítása a Kormány kompetenciájába tartozik, ez az ő hatásköre és az ő feladata. Ennek a feladatnak a Kormánynak kell eleget tennie, és a feladatkör tekintetében az Országgyűlést – mint imént utaltam rá – ellenőrzési jog illeti meg a K ormány tekintetében, vagyis a Kormány az e területen kifejtett működéséért politikai felelősséggel tartozik. Ezek azok a jogintézmények és ezek azok a jogi formák, melyek felhasználhatók és felhasználandók ahhoz a politikai célhoz, amit Tellér Gyula képvis előtársunk szolgálni kíván, és amivel – ismételten mondom – alapvetően valamennyien egyetértünk. Arra sincs ebből következően lehetőség, hogy az Országgyűlés a Kormány koncepciójáról határozatot fogadjon el, mert ez voltaképpen a Kormány, az úgynevezett pa rlamenti kormányzás intézménye irányában történő elmozdulást jelentene, ami alkotmányos megoldásunktól eltér. Ezek voltak lényegében azok az érvek, amelyek – hangsúlyozom: jogi, alkotmányos szempontból – a javaslattal szemben felmerültek, és alternatívakén t, a megoldásként – hogy konkrét jogi példákat is mondjak – felmerült annak a lehetősége és szükségessége, hogy természetesen a Kormány, ilyen stratégiát elkészítve, erről számoljon be az Országgyűlésnek, számoljon be az illetékes országgyűlési bizottságna k, és az országgyűlési bizottság, illetőleg az Országgyűlés, innen szerezzen tudomást ezekről a kérdésekről és a Kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról, és ennek tudatában és ismeretében fontolja meg, hogy esetlegesen valamilyen további intézkedésre vane szükség, illetőleg milyen jogi tevékenységekre van szükség. Mindezekre tekintettel alakítottuk ki az álláspontunkat. Még annyit elmondok, hogy kisebbségi nézetként ezzel az érveléssel szemben nem hangzott el érdemi ellenvetés. Olyan ellenvetés elhangzott , hogy a gyakorlatban volt már arra példa más esetekben, hogy az Országgyűlés mégis elfogadott ilyen természetű határozatokat. Tehát volt hivatkozás, hogy voltak már ellentétes esetek, volt már precedens ellentétes megoldásra is, de érdemileg a közjogi, al kotmányjogi érveléssel szemben kifogás nem merült fel. El kell még azt mondanom, hogy az ülésen a Munkaügyi Minisztérium jelenlévő képviselője szintén megerősítette azt, hogy erre a stratégiára, erre a koncepcióra szükség van, és teljes készségét fejezte k i az iránt, hogy ezt az Országgyűlésnek be fogják mutatni. Ezek voltak tehát a bizottságon elhangzottak, ez volt a vita lényege, és ezek után került sor mind a két módosító javaslat, mind pedig az egész javaslat tekintetében az alkotmányügyi bizottság állá sfoglalására, amely – ismételten mondom – nem politikai, hanem jogi természetű állásfoglalás volt, és amely – mind a három, egyöntetűen – negatív volt, tehát a bizottság sem az egyes módosító javaslatokat, sem pedig az előterjesztést nem támogatta. Köszönö m a figyelmet. (Kis taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, köszönöm. Megkérdezem a Kormány itt jelenlévő illetékes államtitkárát, dr. Schamschula György urat, kíváne szólni?
