Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
1580 A törvénynek az idevonatkozó szabályai vil ágosak, és még csak magyarázatra se szorulnak. A gazdálkodó szervezet – tsz, állami gazdaság – október 3léig köteles volt bejelenteni a bizottságnak, ha a kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem tudta vagy nem kívánta megművelni. Ezekre a földekre a bi zottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet a termőföld megművelésére szerződést köt. Ilyen ideiglenes fölhasználó bárki lehet, aki vállalja, hogy a földet megműveli. Ha a föld ideiglenes használatára a kárpótlásra jogosult szem ély vállalkozik, a föld használata számára ingyenes. Élni kell tehát a törvény adta lehetőséggel, és nem arra várni, hogy világosan megfogalmazott lehetőségeket valaki még jobban megmagyarázzon. Az ideiglenes használatra kijelölt föld birtokbavétele nem ig ényel szakszerű földmérési munkát. A földmérői kapacitás esetleges szűkössége tehát a föld megműveletlenül hagyásáért nem okolható. Ugyanúgy nem lehet akadálya a föld megművelésének az sem, hogy az úgynevezett mezei leltárnak megfelelő összeget meg kell fi zetni. Ideiglenes használatba ugyanis az a föld adható, amelyen az új gazdasági évet előkészítő munkálatokat – szántás, talajerővisszapótlás, vetés stb. – nem végezték el. Az elmondottakkal szerettem volna érzékeltetni, hogy képviselő úr által jelzett ves zélyhelyzetet felismerve, idejekorán lehetővé vált a kárpótlási földalapok megművelését elősegítő jogi eszközök megteremtése. A megművelés útjában álló esetleges akadályok elhárítása mellett természetesen kiemelkedő jelentősége van a pénzügyi hátté r biztosításának is. Ezzel összefüggésben megemlítem, hogy a mezőgazdasági termelésben kialakult kritikus jövedelmezőségi, likviditási helyzet, az ország egész területét sújtó rendkívüli mértékű aszálykár és az átalakulási folyamat, s a kárpótlás elhúzódás ával együtt járó gazdasági bizonytalanság miatt a Földművelésügyi Minisztérium többirányú állami beavatkozást is kezdeményezett. Az intézkedések a '93. évi mezőgazdasági termelés megalapozására irányultak, és szektorsemlegesen a magántermelőtől a mezőgazda sági üzemekig bárki igénybe veheti. A részletes szabályokat a többször módosított 40/1992. III. hó 4ei kormányrendelet tartalmazza. A költségvetés helyzetére tekintettel a szűkös források a jövő évi termelés érdekében elvégzendő talajművelést, és mindenek előtt az őszi kalászos gabonák – tehát a búza, rozs, őszi árpa – megfelelő időben, kívánt minőségben és mennyiségben való elvetését segítették elő. Most az intézkedéseket négy csoportba lehetne osztani. Az első csoport: a jövő évi termelés megalapozása érd ekében mezőgazdasági termelők részére a Kormány a termelés anyagköltségének finanszírozását szolgáló hitelekhez kamattámogatást és állami garanciavállalást biztosít. Nem ismertetem részletesen, már csak azért sem, mert ezeket a szempontokat az e szempontbó l leglényegesebbnek tartott réteg, a termelők ismerték és alkalmazták is. (Az elnök csenget.) Befejezem, elnök úr. Ugyancsak a másik csoport az őszi kalászosoknak az állami támogatása – e vetéseknek az 1500 forintos támogatásáról van szó – , kihasználták a termelők. A fentieken kívül a minisztérium vezetése felkérte az integrátorokat és a termelési rendszereket, hogy lehetőségeiket felhasználva segítsék elő a fenti intézkedések hatékonyságát és eredményességét. Az intézkedések a visszajelzések szerint eredmé nyesnek bizonyultak, és ezúton is megköszönöm ezért a termelőknek hozzáállásukat és munkájukat, önöknek pedig figyelmét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm földművelésügyi miniszter úr válaszát. Képviselőtársaim! Most a jelen lévő képviselők létszámának megállapítása következik. Kérném, mindenki foglalja el a helyét. Kérném, most szíveskedjenek megnyomni az igen gombot.
