Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1575 Ugyanebben a levélben elismerik a botrányt kiváltó egyenruha viseletét is. Nem világos számomra, hogy ha előre bejelentett emlékező gyűlés volt, hogyhogy a rendőrség nem tudott róla? Egy idézet: "Kezdettől fogva figyelemmel kísértük a skinheadek mozgását, és a szükséges információkat időben a rendőrség tudomására hoztuk." – mondta múlt szer dán Füzessy miniszter úr. Kérdezem tisztelettel a miniszter urat, hogy az ünnepi nagygyűlésen kívül volte más emlékező gyűlés bejelentve 1992. október 23án a Kossuth téren? Miniszter Úr! Ki nem mond igazat? (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : K öszönöm. Megkérem dr. Boross Péter belügyminiszter urat, a kérdésre szíveskedjék megadni a választ. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Némileg bővített változatban előa dott kérdésre kell válaszolnom. Először talán arra, ami ténylegesen választ igényel: volte más emlékező gyűlés bejelentve október 23ára a Kossuth térre? Október 23ára a Nemzeti Társaság 100 főben megjelölt létszámmal emlékezést, tehát gyűlést jelentett be a Kossuth térre. Ez az egy. Tehát igen. A Nemzeti Társaság mint társadalmi szervezet 1991. XII. 14én került bejegyzésre, V. kerület, Eötvös utca 10. szám a székhelye. Én úgy gondolom, jogos az az igény, hogy felhívjam a tisztelt Ház figyelmét arra, aki k eddig nem tették volna meg – most 10 nap után már – , elolvassák, felelevenítsék vagy éppen megismerkedjenek az egyesülési jogról szóló 89. évi II. törvénnyel. Hozzá kell tennem, az sem árt, ha a III. törvénnyel, a 89. évi III. törvénnyel, amelyik a gyüle kezési jogról szól, ha valaki megismerkedik és azt felfrissíti. Azért, hogy a választ rövidre vegyem: ez a bizonyos II. törvény egy demokratikus vívmány volt '89ben, amelyik a belügyminiszter felügyelete alól kivette az egyesüléseket és az ügyészség felüg yelete alá helyezte. Nevezetesen ennek a 14. §a: Az ügyészség az irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol az ilyen szervezetek felett. Vagy a 16. §a: A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha anna k működése stb. stb., nem kívánom részletezni. Én tulajdonképpen végső eszközként utalok arra, hogy az a rengeteg megszólítás, amit én ilyenolyan tárgykörben e témával kapcsolatban kapok, úgy hiszem, indokolttá teszi ezeknek a törvényi szabályozásoknak a megismerését vagy felelevenítését. (14.20) Ez a nemzeti társaság tehát – döntsük el – törvényes vagy nem törvényes szervezet? Aki nem törvényes működéséről tud, az ügyészségnek bejelentést tehet és az ügyészség a maga felügyeleti jogkörében megteheti azt, amit az egyesülésről szóló törvény szabályoz. Amíg a társaság bejegyzett, addig legális szervezet, és ha a legális szervezet a határidőben jelent be valamit, demonstrációt, tüntetést vagy ehhez hasonlót, egyébként zárójelben megjegyzem: több ilyen szerveze t van, rendszeresen bejelentenek, a résztvevők száma 30 fő meg 20 fő, ennél mindig sokkal nagyobb számot jelentenek be, nem kívánom részletezni, hogy miért és hogyan. Ezt csak arra mondom, a ki nem mondott kérdésre azért mondom válaszul, mert "ebben az ese tben a rendőrségnek ugyan már mit kellett volna tenni"féle kérdésre is választ adjak, ha ilyen szervezetek vagy annak ilyen irányú kezdeményezését rendőrségi belügynek kezel. A továbbiakban a baloldali veszélyről kérdezett képviselő úr vagy ezzel kapcsola tosan elmondott véleményemről:
