Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
1544 Mindig nagy örömet jelent, hogyha a legfiatalab b korúak korosztályából is számosan vannak jelen. Mégis meg kell kérnem a jelen lévő általános iskolások pedagógusait, mérlegeljék, vajon a legszerencsésebbe, ha éppen a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat… (Zaj. – Közbeszólás az ellenzék soraib ól: Igen!) vitája alkalmával ismerkednek általános iskolások a magyar politikai élet parlamenti vitáival? (Eörsi Mátyás: Inkább, mint a fasizmussal!) Köszönöm, én elmondtam a magam kérdését. (Eörsi Mátyás: Mi pedig válaszoltunk!) Tisztelt Országgyűlés! Fo lytatjuk vitánkat, szólásra következik Tóth Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ady a századelőn, pontosan 1911 augusztusában vetette papírra, vágyának é s panaszának hangot adva, a következő sorokat: "Kicsi fiam, fellegbölcsőd sírva ringatom, Álomtestecskédet legyezem, csókokra emlékszem, melyekből, kicsi fiam, nem hívott elő a szerelem." A XX. századot a gyermek századának kiáltották ki, ugyanakkor Ibsen és a világirodalom több más nagysága is a család kríziséről kezdtek írni, önmegvalósító személyiségekről, akik nagy életről álmodoztak, míg végül minden "kicsinyes csúnyaságba" fulladt. Mi lett a gyermek századából? – kérdezhetjük s joggal, hiszen a társa dalomból érkező jelzések, a viszszaélések azt tanúsítják; életellenes a századvég embere Európában, a nagyvilágban és hazánk szűk határai között is. De 1800 esztendővel ezelőtt a nagynevű jogász, Julianus már leírta: "Akik az anyaméhben vannak, teljes mért ékben a polgári jogok alanyai, a természetjog alapján". Mondata bekerült a római jogot összefoglaló híres Digestába, minélfogva kijelenthetjük: az a jogrendszer, amely Európának évezredekre mintát adott, alapelvként fogadta el a magzat jogképességét már az anyaméhben is. Magyarország az elmúlt évtizedekben számos félrevezető, hamis információt kapott az emberi élet védelméről. Az egyik például az volt, hogy a terhességmegszakítás nemzetközileg biztosított jog, pedig egyetlen ENSZhatározatról, egyetlen nemz etközi megállapodásról sem tudunk, ami ezt az állítást alátámaszthatná. Vannak viszont ellenpéldák, minő az 1959ben kelt ENSZnyilatkozat a gyermekek jogairól. Mintha azt a századelőn kelt vágyat, szándékot akarta volna felújítani a gyermek századáról, am elyről szóltam. A nyilatkozat ugyanis kimondja: "Az anyáknak és a gyermekeknek minden támogatást meg kell adni a születés előtt és a születés után." A másik hamis információ, hogy az abortuszt 1953ban tiltották meg Magyarországon. Hozzátehetjük: is. Kilen c évszázaddal ezelőtt ugyanis Könyves Kálmán büntető törvénykönyve már keményen szól a magzatjaikat elveszejtő asszonyokról, és a cselekményhez állami büntetőjogi következményt fűzött. Rákosi diktatórikus abortusztilalmát el kell ítélnünk, ugyanakkor az em lített tényekből is meg kell állapítanunk: az abortusztilalom egyidős az emberiséggel. Ugyancsak félrevezető információ, hogy nyugaton szabad tere van a terhességmegszakításnak. Ha ebben nyilvánul meg a demokrácia, hát mi vagyunk a legdemokratikusabb orszá g Európában, hiszen 1956 óta – mint már hallottuk e Házban is – 4,5 millió legális abortusz történt Magyarországon. Egy fél nemzet kényszerült lemondani az életről. Nyugaton az abortuszgyakorlattal szemben mindig volt egyházi, jogi, orvosi ellenpropaganda. Nálunk 36 esztendő óta hivatalos jogi vagy orvosi ellenvélemény sem jelenhetett meg. A volt szocialista országok magzatellenes praxisát a világ más részein úgy ítélik meg, hogy a gyakorlat szigorúságának vagy enyheségének csupán népesedéspolitikai okai va nnak. Orvosi jogi, etikai kritériumokat nem látnak.
