Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Határozathozatal az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER jegyző - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER jegyző - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1502 A 11 milliárd forintos többletbevétel egyébként nem feltétlenül ennyi lesz, valószínűleg kevesebb, mert tömegesen kezdtek el lakást építeni – tömegesen, magyar viszonyok között – annak a hírére, hogy megszűnik a lakásÁFAkompenzáció. A 10 milliárd forint támogatás figy elembe veszi, hogy a törvényjavaslat szerint a már ténylegesen megindított lakásépítéseknél a jelenlegi visszatérítés érvényben marad. Ugyanez a helyzet a közműberuházásoknál is. Tehát ami folyamatban van, megkezdődött, ÁFAvisszaigénylés van rajta, az a b efejezéséig élvezi azt a visszatérítéses rendszert, ami ma működik. A 10 milliárd forint támogatásból 7 milliárd forintot tesz ki a gyerekszám szerinti lakásépítési szociálpolitikai támogatás, amelyik egy gyermeknél a mai 50 ezer forintról az ötszörösére, tehát 250 000 forintra emelkedik. Két meglévő vagy vállalt gyermeknél a mai 200 000 forintról 600 000 forintra, három gyermeknél pedig a mai 600 000 forintról – megduplázva – 1 200 000 forintra emelkedne. 3 milliárd forintot a lakáscélú szociálpolitikai ön kormányzati támogatások emelése tesz ki, amelyeket az önkormányzatok – rászorultság stb. – alapján adnak a rászorultaknak. Szeretném hangsúlyozni, hogy a másodlagos ingatlanforgalomban, tehát a nem új lakások esetében ÁFAmentesség érvényesül. A használt la kásokat és azok eladását – tehát minden reggeli rádióreklám ellenére – nem terheli ÁFA. Tehát az egy hamis beállítás, hogy emiatt az általános lakásárszínvonal meg fog emelkedni, hiszen töredékrész az a lakás, ahol belép az új ÁFArendszer, a meglévőknél p edig a keresletikínálati viszonyok befolyásolják alapvetően azt, hogy milyen árat lehet elérni, és a másodlagos ingatlanforgalomban nincs ÁFAfelszámítás, sem a vevőt, sem az eladót nem terheli ez, nincs. A lakáscélú támogatásokon túlmenően a rászorulók m egélhetési, anyagi gondjainak enyhítését mintegy 20 milliárd forint szolgálja. Ez azonban nem azonos, illetve ennek a felosztása az elmúlt évtizedekben megszokott normatív alanyi jogú kompenzációval. A korábbi gyakorlat átalakítását nemcsak a szűkös forrás ok, hanem a megváltozott társadalmigazdasági körülmények is indokolják. Egy jövedelmileg polarizálódott társadalomban – s a mai magyar társadalom is ilyen – nincs szükség a központilag elhatározott árváltozásoknak a lakosság körében történő általános komp enzálásra, az ellentételezést a rászorulókra kell koncentrálni. Magyarul: aki nem szorul rá, azt nem kell kompenzálni. Ezt a célt – tehát a rászorulók kompenzálását – szolgálják a szociális törvényben bevezetni javasolt új típusú ellátások is: a munkanélkü liek jövedelempótló támogatása, amely 2,85 milliárd forintot tesz ki, a lakásfenntartási támogatás, amely a differenciált szociális normatíva részeként azokat az állampolgárokat illetné meg, akiknél a lakásfenntartás költségei meghaladják az összjövedelem 35%át, s az egy főre jutó havi jövedelem nem nagyobb, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum – ami ma 6000 forint – kétszerese, tehát az egy főre jutó 12 000 forintos havi jövedelműeknél – ahol a lakásfenntartás 35%ot tesz ki – ott lehet támogatást ka pni az önkormányzattól. Költségvetési előirányzata 3 milliárd forint. Gyermeknevelési támogatás, amely a három- és többgyermekes családok meghatározott körében biztosít a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével – tehát ma 6000 forinttal – megegyező m értékű ellátást. E célra 3,2 milliárd forintot irányoztunk elő. (17.30) Miután a rászorultság megítélésére nyilvánvalóan leginkább a család vagy az állampolgár saját lakókörnyezete lehet alkalmas, természetszerű, hogy növekszik a települési önkormányzatok szerepe, felelőssége és pénzforrása is. Az önkormányzatok támogatásának 1993. évre tervezett növekménye összességében 41 milliárd forint, a növekedésből 11,7 milliárd forintot tesz ki az úgynevezett szociális normatíva növekedése, ami figyelembe veszi az a dott település lakosainak korösszetételét, a munkanélküliek létszámát, a személyi jövedelemadót fizetők arányát is. Ez tavaly – mármint idén – 16 milliárd forint volt, és 27,7 milliárdot tervezünk '93ban.
