Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GICZY GYÖRGY, DR. a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1475 lévő állampolgárok legyenek. Ha éppen ezekben a nehéz szituációkban áll mellettük valaki és biztosítja ezeket a szociális juttatásokat, akkor van erre lehetőség. A törvénytervezetben tulajdonképpen összekapcsolódik az európai szociális igazgatás két eltérő szellemisége. Az egyik az alanyi jogú járadék fogalma, a másik pedig a mérlegelés alapján adható juttatás. Tulajdonképpen jó is, hogy a két rendszer itt összekapcsolódik, mert hiszen a mérlegelés – és éppen az önkormányzati szinten történő mérlegelés – teszi azt lehetőv é, hogy a szociális juttatás személyre szóló legyen, hogy valóban oda érkezzék a segítség, ahol arra rászorulnak. De azért az alanyi jogú megközelítésnek kell – én azt gondolom, legalábbis a kereszténydemokrácia alapelvei szerint – irányadónak lennie, mert hogy a mérlegelésben azért mindig benne van a paternalista szellem, ami a korábbi szociálpolitikát jellemezte, és amit itt képviselőtársaim meglehetősen erősen kritizáltak. Ha viszont alanyi jogú szemlélettel közelítünk a kérdéshez, akkor megfelelünk anna k a feltételnek is, hogy végül is az állam törekvése egészében véve a közjóra irányuljon, és ilyen értelemben ne nagyon tegyen különbséget az állampolgárok között. Ne lehessen pontosabban módja különbséget tenni egy bizonyos fokon túl. Frajna Imrével szemb en én nagyon nagyra értékelem és nagyon örülök a gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások körében jelentkező – most ebben a törvényjavaslatnak gyermeknevelési – támogatásnak, amely valóban az alanyi jog körébe tartozik. Ezek valóban nélkülözhetetlenek, al apvetően fontosak ahhoz, hogy a gyermeknevelést a társadalom által értékelendő munkának ismerjük el. Ez korábban is egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt alapvető törekvései közé tartozott. Éppen azért, mert az ember élete – és ez a szociális vonatkozáso kat is erősen érinti – a családban zajlik, a család körében… (Dr. Lukács Tamás: Normális esetekben.) , normális esetekben – mondja egyik képviselőtársam, és ez az a közösségi forma, amire egyáltalán az államot vagy egy intézményrendszert igazán építeni lehe t, és amire igazán lehet építeni a szociális támogatást is. Az egészségkárosodási járulék ugyanakkor a törvényjavaslat szerint nem függ az illető szociális helyzetétől, hanem csak a károsodás mértékétől. Ezt is igencsak humánus elképzelésnek tartom, és azt gondolom, ezt minden további nélkül mint célkitűzést támogathatjuk. Többfajta rendszer kapcsolódik itt valóban össze, amit részint az állam vállal, és ami ilyen vonatkozásban az állami költségvetést terheli, és van ami csak közvetve terheli az állami költ ségvetést, az önkormányzati gazdálkodás keretében próbálja rendezni a szociális juttatásokat is. Ez megint egy nagyon fontos mozzanata ennek a törvénynek, mert hiszen valóban szükséges az, hogy ott, ahol bizonyos emberek sorsa egészen közvetlenül megtapasz talható, nyomorúságai felszínre kerülnek, ott vállalják ennek az anyagi hátterét és próbálják támogatni, orvosolni ezeket a bajokat. Engedjék meg, hogy visszatérjek arra, amiből kiindultam, hogy a kereszténydemokrácia számára menynyire alapvető és mennyire fontos a szociális gondoskodásnak a kérdése, és hadd idézzek itt még 1949ből a CDU – CSU közösen kidolgozott "düsseldorfi irányelvek" néven ismertté vált dokumentumból egy részt. "A szociális piacgazdálkodás az igazi gazdálkodás társadalmilag összefogott s zervezete, amelyben szabad és rátermett emberek teljesítményét olyan rendbe illesztik, amely a gazdasági haszon és a szociális igazságosság legmagasabb szintjét nyújtja mindenki számára." (13.00) És amit 1957ben a hamburgi CDUkongresszuson Erhard fogalma zott meg, akinek nevéhez fűződik tulajdonképpen a szociális piacgazdaság kidolgozása: ő azt mondja, hogy a szociális piacgazdaságnak el kell jutni egy olyan új szakaszba, amelyben a jómódnak az egyes ember számára nemcsak az anyagi szükséglettől való felsz abadulást és a szociális biztonságot kell jelentenie, hanem egy új életérzést is. Az ember anyagi felszabadulásához a szellemi és lelki felszabadulásnak kell társulnia.
