Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
1451 Tisztelt Országgyűlés! Nem vagyunk határozatképesek. Kérem, a termen kívül tartózkodó képviselők fáradjanak a helyükre! Kérem a frakcióirodákat is értesíteni, hogy az irodákról térjenek vissza! Kérdezem, bizottság ülésezike. (Közbeszólások: Ne m. Majd délután.) Nem. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Addig is, amíg a határozatképesség nem áll helyre, módosítunk a tárgysorozat sorrendjén. Köve tkezik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 6570es számon kapták kézhez. Következik Pusztai Erzsébet államtitkár asszony, a napirendi pont előadója. Dr. Pusztai Erzséb et népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális ellátásokról szóló törvény tárgyalását kezdjük meg most, és úgy érzem, hogy a törvény lé nyegi részének ismertetése előtt néhány alapfogalmat is tisztáznunk kell. Nagyon sokszor, nagyon sokfelé hallunk megállapításokat szociális rendszerről, szociális hálóról, a háló foltjairól és lyukairól, ugyanakkor azonban nagyon ritkán hallgatjuk és hallh atjuk meg azt, hogy ki mit ért ezek alatt a fogalmak alatt. Egy ország szociális rendszere valójában mit is takar? Talán legrövidebben és legtömörebben úgy foglalhatnám össze, hogy elsősorban az önmagukat vagy családjukat átmenetileg vagy tartósan, különfé le okokból eltartani képtelen emberek vagy hátrányos helyzetűek támogatását. Mi a szociális háló egy országban? Mit nevezhetünk annak, mik ennek az elemei? Igazából a szociális ellátásban a legtipikusabb élethelyzetek: az öregség, a betegség, a rokkantság, az egyéb fogyatékosság és a jövedelemhiány. (11.00) A szociális háló elemei közé tartoznak az állami nagyrendszerek, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, a családi pótlék, a gyes, a gyed, ezek mind pénzbeni ellátások. Az önkormányzatok által m űködtetett redszerek; a segélyezések, melyek lehetnek pénzbeliek és dologiak, a különféle szolgáltatások, például házigondozás. Ide tartoznak az önkéntes szervezetek tevékenységei is, ebben évszázadok óta az egyházak vezető szerepet visznek, de egyéb társa dalmi szerveződések és alapítványok is szerepet játszanak. Mindehhez tartoznak az állam, önkormányzatok vagy önkéntes szervezetek által fenntartott különféle intézmények, melyek a gyermekvédelem, az idősek vagy a fogyatékosok intézményi ellátását végzik. T ehát ezek mindmind a szociális háló részei egy társadalomban. Eddig az állami szint nem vált szét a helyitől. Az önkéntes szervezetek jórészt csak illegálisan működhettek. A tanács lényegében csak végrehajtóként szerepelt, önálló szociálpolitikát csupán m inimális mértékben folytathatott. Alacsony színvonalú és hiányos ellátórendszerek működtek, melyek nem érték el céljukat, a rászorultakat. Sokaknak adott keveset általában, ugyanakkor egyes csoportok halmozott ellátásban részesültek, mások kimaradtak. Alig voltak elérhetőek a társadalom perifériájára került emberek, még kevésbé a hajléktalanok. Változó szintű, zavaros, szinte áttekinthetetlen jogi szabályozás működött, helyenként
