Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője:
1440 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője. Napirend előtti felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. az MDF frakcióvezetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én valóban nem ehhez a vitához szeretnék kapcsolódni, és nem is akarom fölsorolni, hogy mihez nem szeretnék hozzászólni, hanem kötelességemne k tartom, hogy a tisztelt Házat tájékoztassam egy olyan eseményről, amely formálisan ugyan a Parlament rendes menetén kívül zajlott, egy politikai egyeztetés, amely tegnap éjszaka ért véget, és azért teszem ezt meg, mert nyilván az éjszakai időpont követke ztében partnereim, frakcióvezető társaim, illetve a tárgyaló küldöttség tagjai nincsenek itt jelen, úgyhogy én vállaltam magamra – nem megbízásukból egyébként, hanem saját elhatározásomból – , hogy tájékoztatom a Házat erről a tárgyalásról. Hiszen összefügg a törvényalkotási kérdésekkel, mert a médiatörvény megalkotása is egyik problémája volt ennek a tanácskozásnak. Azonban ezt megelőzően csak egy mondatban reagálnék az előző vitára annyiban, hogy Hack Péter fölvetette, hogy nem örül annak, hogyha egy orszá gban a belügyminiszter mondja meg, hogy mi az igazság. Én azt tenném ehhez hozzá, hogy én annak nem örülnék, ha bizonyos politikai erők szeretnék a véleménynyilvánítás szabadságából akármilyen ürüggyel embereknek bizonyos csoportjait kirekeszteni. És meg k ell hogy mondjam, hogy még a belügyminiszteri pozició – az elég hálátlan belügyminiszteri pozició – sem elég ok arra, hogy valakit kirekesszenek a véleménynyilvánítás szabadságából. A belügyminiszter úr elmondta a véleményét valamivel kapcsolatban, és hogy ez a véleménye nagyon sok képviselő véleményével egyezik, azt hiszem, ezt a tapsokból le lehetett szűrni. Sajnálom, hogy a tapsok most is politikai hozzáállás szerint oszlódtak meg, mert direkt figyeltem, hogy csak a függetlenek között láttam olyanokat, a kik tapsoltak a belügyminiszter úrnak. (Zaj a bal oldalon. – Egy hang a jobb oldalon: Így van!) pedíg olyan kérdésekről… Volt még valaki? (Közbeszólás a bal oldalon: Dénes János tapsolt.) Nem, nem, több független képviselőt láttam. Mert olyan kérdésekben f oglalt állást a belügyminiszter úr, amelyekben biztos vagyok, hogy ellenzéki képviselőtársaink jelentős része is egyet kell hogy értsen, de nyilván a pártfegyelem megakadályozta őket, hogy tapsban is kifejezésre juttassák egyetértésüket. (Zaj, derültség, t aps a bal oldalon.) Most viszont megkaptam ezt az egyetértést, úgyhogy köszönöm szépen, hogy oldani sikerült ezt a feszültséget ezzel. (Zaj a bal oldalon.) Nos, ami a tárgyalást illeti – tisztelt képviselőtársaim – szeptember 29én a miniszterelnök úr a ko alíciós képviselőcsoportok előzetes felhatalmazásával megállapodott a köztársasági elnök úrral abban, hogy az alkotmányos válsághelyzet, s a rádióelnök és a tvelnök személyi döntése következtében súlyossá vált, kiéleződött, és régóta húzódó, csak ezzel kü lönösen kiéleződött politikai feszültség feloldása érdekében lépéseket tesznek a személyi változások, tehát a rádió- és a tvelnök leváltása, s új rádió- és tvelnök kinevezése érdekében, és a köztársasági elnök úr vállalta ezen a megbeszélésen, hogy amenn yiben az Országgyűlés kulturális bizottságában kétharmados többséget élvező, támogatást élvező jelölteket sikerül találni, akkor aláírja még a médiatörvényt megelőzően a kinevezéseket. Nos, ezért indult egy tárgyalás, hogy ilyen, kétharmados támogatásra sz ámot tartható jelölteket, személyeket kerestünk, és az ellenzék kérésére, amit mi is méltányoltunk, ezeket a tárgyalásokat föl kívántuk használni arra is, hogy ebben a médiatörvény még áthidalandó problémáinak a megoldását is keressük politikai egyeztető t árgyalásokon, a politikai kompromisszumkeresés eszközeivel. Nos, ezek a tárgyalások voltak azok, amelyek tegnap éjjel 1 órakor befejeződtek. Meg kell, hogy mondjam, hogy eredménytelenül fejeződtek be, tekintettel arra, hogy az ellenzék nem is reagált az ál talunk előterjesztett személyekre vonatkozóan, nemhogy élt volna azzal a lehetőséggel, amit
