Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1432 értettem egy et vele, mert abban bíztam, hogy a már korábban elkezdett ellenrendezvények és főleg azok politikai töltése… Hadd utaljak március 15ére, amikor a Petőfiszobornál külön rendezvény volt, olyan szónoki jelszóval, hogy "el a kezekkel a Rádiótól, el a kezekke l a Televíziótól!" … (Taps a jobb oldalon és Magyar Bálint részéről.) … – a köztársasági elnök úr jelenlétében … És a köztársasági elnök úr személye odavonzza azokat is, akik bármilyen okból, más szónok esetén nem lennének ott. Csaló dni kellett. Tamás Gáspár képviselő úr ezt megfogalmazta, és még, ha jól emlékszem, más is – csak nem vagyok benne biztos – , hogy ott kellett volna lenni a téren. (Közbeszólások a jobb oldalról: Helyes!) Uraim, ott kellett volna lenni a téren, mert a köztá rsasági elnök beszélt, és hadd mondjam meg: nem más rendezvényen múlatni az időt! És úgy hiszem, ha ilyen természetű toborzás van, akkor az a helyzet, amelyik e honban immáron mindennapos, hogy vannak kiabálók és vannak tapsolók – mert itt is voltak tapsol ók és kiabálók – , némileg más helyzetet teremt. És más helyzetet teremt az a mikrofontechnika egyébként, amelyben ha elhangzik a szó – várakozás helyett – , az egész teret betölti. És régi tapasztalat, hogy ezek a negatív hangok előbbutóbb elhalkulnak: mag a a tömeg rendezi az ilyeneket. A határőrség ügye. Csak annyiban térek vissza a határőrségre, hogy ezek a gyerekek valóban ott voltak: 19 éves gyerekek ott voltak… (Gaál Gyula: Gyerekek?! Katonák, nem?!) … és osztogatták ezeket a lapokat. És valakik, aljas és tisztességtelen módon, azt állítják – egyértelmű vizsgálat igazolja az ellenkezőjét – , hogy valamiféle fasiszta jellegű tüntetésben vettek részt. Hölgyeim és uraim, ez az irtózatos nagy hazugságok közé tartozik, és én értem a szándékot, mind a Belügymi nisztériumot, mind személyemet illetően. De ezek a 19 éves gyerekek most megtanulták, milyen az a politikai manipuláció, és hazai közéletünkben meddig tud eljutni az a szándék, amelynek egyértelműen a jelenlegi hatalmi viszonyok átrendezése – vagy nagyon l eegyszerűsítve: a hatalom megragadása – a célja .Ezek a gyerekek most egyértelműen látják, hogy a magyar politikai közélet felszínén milyen erők és milyen szándékokkal működnek. (Taps a jobb oldalról. – Közbeszólások: Úgy van!) Ami a felelősséget illeti: t udom, rossz a példa, és jönnek ellenpéldákkal, de hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy… Egy napot Párizsban töltöttem – program szerint, nem múlattam az időt… (Szórványos taps.) … Köszönöm szépen. Ez alkalommal tudom, hogy július végén mi történt Mittera nd elnökkel egy gyűlésen; ez alkalommal azt már csak megkérdeztem, hogy a Belügyminisztérium vagy a belügyminiszter, amelyiknek több jogosítványa van a rendőrséggel kapcsolatban, mint nekem – mert, ugye, uraim, ez is némelykor másképp szokott napirendre ke rülni… (Derültség a jobb oldalon.) … – , milyen felelősséggel tartozott. Természetesen, ahol kiegyensúlyozott, jó szándékú politikai törekvések érvényesülnek a közéletben, ott ez a kérdés fel sem vetődött, hogy a jelen lévő tömeg torkából mi jön ki. És hadd utaljak a skinheadekre is. Igen, voltak skinheadek: 60an, 70en? Nagyon nehezen becsülik meg őket, hányan – a 8 ezerből! Sajnálattal kell azt mondanom, hogy nem a skinheadek és nem csak a skinheadek kiabáltak: ennél nagyobb tömeg adott hangot nemtetszésé nek, és személy szerint én ezt roppant rosszallom, de jó lenne tényként ezt is tudomásul venni. Nem a szélsőséges jelenségekre kellene koncentrálni és azokat felnagyítani, hanem ott volt egy tömeg, és annak a tömegnek véleménye volt – és hogy vajon ez a vé lemény miből táplálkozik és miből adódik, ez politikai vizsgálódás tárgya lehetne, bár nagyon vizsgálódni, úgy hiszem, mindehhez nem kell. Tisztelt Ház! Én utaltam az előbb Oláh Sándor képviselő úr felszólalása kapcsán arra, hogy működött ez a taktika 1945 után, amikor az ország megverettetésével végződött. Én felelősséggel kijelentem mindnyájuknak, személyes sorsomtól teljesen függetlenül, hisz' személyes sorsom – és ez eléggé köztudott, elhangzott már – a miniszterelnök úr kezében van, és a Kormány valame nnyi tagja már régen odatette… De ezeknél a manipulációknál nagyon fontos emlékezni a múltra, hogy ne legyen még egyszer balek a magyar – mert az volt '45 után, vagy legalábbis az is volt. És úgy hiszem, nem kell Vince bátyám memóriájára hagyatkozni, aki e nnél sokkal több részletet tud
