Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
135 Most a jelenlevők létszámának megállapítása következik. Most kérem szíves jelzésüket. (Megtörténik.) Köszönöm. A számítógép kimutatása szerint a jelen levő képviselők száma 200. Az ülés határozatképes. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Napirend előtt ismét több képviselőtársunk kért felszólalásra lehetőséget. Kérem őket, hogy röviden szóljanak. Elsőként dr. Réti Miklós képviselőtársunknak, a Magyar Demokrata Fórum tagjának adom meg a szót. Napirend előtti felszólaló: Dr. Réti Mi klós (MDF) RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban egy nagyon rövid fölszólalás és bejelentés erejéig kértem szót, és – mint elnök úrral beszéltem – elhatározásom részletes indoklására megkérem, hogy elnök úr juttassa el ezt az ira tot valamennyi képviselőtársamnak. Ezért igyekszem rövidre fogni a szót. A jelenlegi felforrósodott politikai hangulatban úgy érzem, hogy több kiváltó tényező is van. Nem kívánok a Csurkatanulmányról szólni, mert erről épp eleget szóltak itt. Azt szeretné m figyelembe ajánlani, hogy a szélsőségek eluralkodása – pl. a tegnapi Kurírban megjelent cikk, hogy Csurkát pacalnak mérjék ki, vagy ilyen megengedhetetlen hangok, hogy őrületbe kell zavarni (folyamatos zaj) , nem tudom, hogy mik azok a szélsőségek, amely ek megengedhetők ilyen hangnemben – ez elszomorít. Ennek megfelelően van más ok is, ami aggaszt, és erről kívánok néhány mondatot mondani. Az első az, hogy fiatal demokráciánk alappillére, hogy az alkotmányosság áthassa az egész társadalmat, és a jog tiszt a és világos uralmának érvényre juttatásával megvalósítsuk azt az államot, amelyben mindannyian élni szeretnénk, a demokratikus jogállamot. Éppen ezért minden különféle sajátos törvényi értelmezések, alkotmányossági elmagyarázkodások – úgy érzem – mind a d iktatúra szellemét idézik, hiszen nem oly régen éltünk diktatúrában, hogy ne emlékeznénk rá, hogy a diktatúrában is voltak törvények, amelyek alapján ártatlan embereket ítéltek el, és voltak törvények, amelyek alapján törvénytelenségeket követtek el. (10.10) Szeretnék emlékeztetni, hogy ilyen államrend, a Népköztársaság elleni felforgatás alaptalan vádjával ítélték el a köztársasági elnök urat is, akit ezért mélyen tisztelek. És ugyanígy közönséges bűnözők, gyilkosok, a nagy közösségi tulajdon és vagy on kárára elkövetett tettek esetében, mivel az számított, hogy ki csinálta, ki követte el, nem alkalmazták a törvényt. Ez az igazságszolgáltatásnak az arculcsapása. Ezért harcol most Tőkés László, hogy az 1989es forradalomnak igazságot tegyen, és ezért fi gyelünk mélységes aggodalommal rá. És itt szeretnék emlékeztetni, hogy az igazságtétellel még mi is adósak vagyunk a magyar társadalomnak. Mindezek után az ilyen sajátos értelmezések mind a diktatúra szellemét idézik fel. S ennek érdekében mint Kossuth vár osának küldötte, aki igazi demokrata volt, úgy érzem, hogy szót kell emelni, mert nem lehet különféleképpen értelmezni például az alkotmányt sem. Ezt szeretném dr. Sólyom László, a Magyar Alkotmánybíróság elnökének egy nyilatkozatával megcáfolni, hogy külö nféle értelmezések vannak. Azt mondta: alkotmányunkban nincsenek homályos megfogalmazások, bizonytalan hatáskörök. Ez egy tisztán lezárt rendszer, s a hatásköri viták valójában abból adódnak, ha valamelyik szerv az alkotmányban rögzített hatásköreit a gyak orlatban tágítani akarja.
