Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 27. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék alelnöke:
1305 beszedni és nem tudunk ennyi kiadást teljesíteni, mert a pi acgazdaságban alacsonyabb mértékekkel dolgoznak, kevesebb kiadással. Meg kellett állítani a hiány növekedését, és mérsékelni kellett. Ez sikerült. Kérem a segítségüket, hogy ha lehet, akkor még ezt a beterjesztett deficitet is mérsékeljük tovább azért, hog y biztonságosabb legyen az állam gazdálkodása. Végezetül elnézést kérek, hogy 40 perc helyett 50 percet, illetve 53 perc 50 másodpercet beszéltem. Kérem a tisztelt Házat, hogy behatóan vitassa meg az állami költségvetést, vegye figyelembe az Állami Számvev őszék ezzel kapcsolatos észrevételeit, jelentéseit, és ne habozzanak hozzánk fordulni, hogy ha valamilyen olyan probléma van, amin az egyensúlyviszonyok megbontása nélkül módunkban áll közösen segíteni, cselekedni. Köszönöm a figyelmet, elnök úr! (Taps.) E LNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék alelnökének. Felszólaló: Dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék alelnöke: Köszönöm szé pen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor ellenőrzi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét. Ez a kötelezettségünk magya r sajátosság, hiszen a számvevőszékek tevékenységére általában nem jellemző az előzetes – szakmai szóval: a priori – ellenőrzés. A számvevőszékek jellemzően utólag vizsgálják a pénzügyi gazdasági eseményeket. Többek között azért, hogy a szakmai függetlensé güket megőrizzék és a politikától, a politikai döntésektől távol tartsák magukat. Márpedig egy ország költségvetésének a vitája, annak elfogadása nemcsak számokról való döntést, nemcsak jogalkotói tevékenységet, hanem politikai, pártpolitikai érdekek ütköz ését is jelenti. Az ebből a sajátosan magyar dilemmából, helyzetből adódó megoldás az ÁSZ részéről, a Számvevőszék részéről az, hogy úgy próbálja megoldani ezt a problémát, hogy törvényességi, illetve szabályszerűségi – és csak törvényességi, szabályszerűs égi – szempontból vizsgálja a költségvetési törvényjavaslatot. Nem érvényesíti tehát a számvevőszéki ellenőrzés másik két fontos szempontját, a célszerűség és a hatékonyság ellenőrzésének a szempontját. Nem vizsgál gazdaságpolitikai kérdéseket, és nem minő síti a gazdaságpolitika eszközrendszerét sem, így például az adópolitikát vagy a vámpolitikát sem. Az előző két év költségvetésének ellenőrzéséhez képest a most benyújtott jelentésünk megítélésünk szerint szakmailag megalapozottabb, nemcsak a Számvevőszék folyamatosan gyarapodó ellenőrzési tapasztalatai miatt, hanem főként azért, mert az 1993as költségvetési törvényjavaslat már a hatályban lévő államháztartási törvény ismeretében készült. Az államháztartási törvény a korábbi helyzethez képest pontosabban, szigorúbban foglalja keretbe a pénzügyi kormányzat, a pénzügyi tervezés és gazdálkodás mozgásterét. Ebből következik, hogy az Állami Számvevőszék viszonylag sok, a korábbiakhoz képest bizonyára több kritikus megállapítást tett. A jelentésünkben foglaltakat természetesen nem kívánom megismételni. Szeretnék egykét általános következtetést elmondani és néhány konkrét kérdésre ráirányítani a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb következtetésünk az, hogy az állami szerepvállalás tisztázása, az állami fel adatok újrafogalmazása rendkívül lassan halad, úgy is mondhatom, nem halad előre. Történtek erre nem túl határozott kísérletek, mint például a szakmai körökben jól ismert nullabázisú tervezésnek a módszere, amely természetesen nem kínált látványos és gyors sikereket, gyors megtakarítási lehetőségeket, és még kevésbé tudott hozzájárulni annak a dilemmának a
