Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
1290 intézkedést hozott az Országgyűlés, illetve a Kormány 1992ben, amely szintén a társasági adóbefizetések csökkentésének irányába hatott. Gondoljunk arra, hogy az általunk, illetőleg a Parlament többsége által elfogadott kényszertársaságosítás, amit annak idején az állam vállalkozói vagyonáról szóló törvényjavaslat keretében tárgyaltunk, az irányba hatott, hogy az előbb felvázolt folyamaton keresztül szinte minden állami tulajdonban lévő társaság tulajdonképpen elvesztette a kimutatott nyereségét, illetőleg értelemszerűen törekedett arra, hogy a nyereségét, illetőle g az eredményét csökkentse. Akkor, abban a vitában többen elmondták – nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is – , hogy ennek a költségvetési vonzata nem egészen világos, és nem lett volna szabad ezeket az intézkedéseket, illetőleg törvényeket úgy elfogadni, hogy nem tisztázzuk azt, hogy ez a költségvetés bevételeit hogy érinti, hozzáteszem, hogy ez még mind a mai napig nem világos, csak tippelni lehet azt, hogy a kényszertársaságosítás kapcsán kialakuló folyamatok mennyire fogják csökkenteni a '93ban befizetésre kerülő társasági adót. Én szeretnék ezzel az egy üggyel kapcsolatban egy nagyon lényeges pontra rámutatni. Előtte én is szeretnék csatlakozni az előttem szólóhoz, nevezetesen igazából ez a törvény csak kisebb kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaz, amelyekkel egyet lehet érteni, sőt támogatni lehet, nyilvánvalóan szükséges a kárpótlási törvényekkel és az egyéb törvényekkel összhangban levő új társasági formák bevezetése, illetve beemelése a társasági adóról szóló törvénybe, illetőleg szük séges bizonyos egyéb indítványok vagy törvényi meghatározások pontosítása, amiből kiderül, hogy a nem világos megfogalmazás, illetőleg a különböző értelmezés rendkívül tág teret nyit az adómegkerülési technikáknak. Tehát ezekkel egyet lehet érteni. Egy kri tikus pontra szeretnék utalni, ami úgy szól: a 4. § (3) bekezdése s) pontjában a törvény azt a változtatást fogalmazza meg, miszerint a gazdasági társasági szövetkezetek átalakulása esetén ha a vagyont összességében felértékelik, a vagyonmérleg szerinti át értékelési különbözet az adózás előtti eredményt növeli, így az adóalapot növeli értelemszerűen. Ez lehet, hogy rövid távon növeli a költségvetés bevételeit, főleg hogyha azt tekintjük, hogy a kényszertársaságosítás kapcsán tömegesen kerül sor a szövetkeze tek és a gazdasági társaságok átalakulására, ezzel párhuzamosan a vagyon felértékelésére. (21.40) Sőt, korábbi példák is utalnak arra – gondoljunk csak a Magyar Villamosművek Tröszt vagyonfelértékelésére – , hogy milyen költségvetési problémákat és bevételi elmaradásokat jelent, hogyha ezek a felértékelődések megtörténnek. Ugyanakkor el kell azt mondani, hogy ez vissza is üt, nem a költségvetésre, hanem egy bizonyos áttételen keresztül a költségvetésre, ugyanis nyilvánvaló, hogy ha egy társaság a kényszertár saságosítási törvény kapcsán átalakul, akkor a vagyonát fel kell értékelni, márpedig tudjuk, hogy a korábbi vagyonértékelési és nyilvántartási rendszerek Magyarországon milyen anomáliákat tartalmaznak. Ennek kapcsán óriási likvid pénztől fosztódik meg az a társaság, amely ily módon átalakul. Erre számos példát lehetne felsorolni a közelmúltból. Ez pedig óhatatlanul azzal jár, hogy a privatizációt ezen társaságok esetében nehezíti ez a megfogalmazás, és nem látszik az világosan, hogy a két ellentétes tényező merre fogja billenteni a mérleg nyelvét. Ezért azt hiszem, hogy ennél a pontnál a későbbiekben szükséges lenne módosító indítványokat beterjeszteni akkor, hogyha valamilyen modellszámítás alapján ki lehetne azt számolni, vagy meg lehetne jósolni, hogy vaj on milyen veszteség éri a privatizáció menetét akkor, hogyha ezt az indítványt a Parlament elfogadja. Hozzáteszem, az az erős félelmem van, hogy ezt lehetetlenség megjósolni, illetőleg nem hiszem, hogy most olyan modellszámítások és adatok rendelkezésre ál lnak, amelyek ezt valamilyen módon ki tudják mutatni. Csak egy példát szeretnék mondani. Az állami gazdaságok átalakulása kapcsán – ez egy sokkal kisebb gazdasági társaságot érintő folyamat – sem tudta azt a Vagyonügynökség megjósolni, hogy a költségvetés milyen bevételekhez fog jutni annak kapcsán, hogy az állami gazdaságok vagyonát fel kell értékelni, és a könyv szerinti nyilvántartás és a felértékelt vagyon különbözetét az adóalap növelésére kell jóváírni. Tehát én azt az aggodalmamat
