Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOMOR SÁNDOR, az MDF képviselőcsoport vezérszónoka:
126 Tehát mindezen okok miatt mi, a bizottság kisebbségekén t nem tudtuk elfogadni a tavalyi évi zárszámadást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következnek a képviselőcsoportok vezérszónokai. Megkérdezem, hogy az MDF részéről ki a vezérszóno k? Komor Sándor képviselő úr, megadom a szót. Felszólaló: Komor Sándor az MDF képviselőcsoport nevében KOMOR SÁNDOR, az MDF képviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás 1991. évi gazdálkodásának értékelését az Állami Sz ámvevőszék jelentéséből vett felvetésekkel szeretném kezdeni. Az Állami Számvevőszék jelentése elején lerögzíti – és most idézném: "A költségvetési törvény részletezettsége alapvető változást jelentett az állami költségvetési rendszerben. Az új szerkezet l ehetőséget ad az Országgyűlésnek arra, hogy költségvetési és zárszámadási jogát közvetlenül is gyakorolhassa, a költségvetés végrehajtását részleteiben is nyomon követhesse. Határozott előrelépést jelent ez az elmúlt rendszer költségvetéskészítési gyakorl atához képest. Az 1991. évi költségvetési törvény a korábbiaknál részletesebben tartalmazza a pénzügyi előirányzatokat, az azok felhasználására vonatkozó szabályokat, így először nyílt lehetőség a költségvetés végrehajtásának törvényességi, szabályszerűség i vizsgálatára." (19.10) A költségvetési törvény végrehajtásának elemzéséhez át kell tekintenünk az 1991es gazdasági év folyamatait. Ezek a folyamatok jelentős változásokat mutatnak a korábbi évek és a tervezett adatok vonatkozásában. Elsőként a monetáris folyamatok bel- és külgazdasági hátterével szeretnék foglalkozni. Nemzetgazdaságunk 1991ben a monetáris folyamatok és különösen a nemzetközi pénzügyi egyensúly területén jó eredményeket ért el. Közismert, hogy a konvertibilis folyó fizetési mérleg a terv ezett 1,2 milliárd dollár hiány helyett 267 millió dollár aktívummal zárt. Ez és az a másfél milliárd dollár működőtőkebeáramlás fő szerepet játszhatott abban, hogy az ország devizatartaléka meghaladta a 4 milliárd dollárt. A nettó adósságállomány emellet t 1,4 milliárd dollárral csökkent. Az ország mindezek mellett fizetési kötelezettségeinek 1991ben maradéktalanul eleget tudott tenni. A bruttó adósságállomány összetétele javult, vagyis csökkent a rövid lejáratú tartozások aránya a hosszú lejáratú tartozá sok javára. Az adósságszolgálati ráta, vagyis a hiteltörlesztés és kamatfizetés, az áru- és szolgáltatásexport százalékos aránya az 1990. évi 43,2%ról 1991ben 32%ra mérséklődött. 1991. februártól megindult az infláció havi ütemének csökkenése. Évi össze senben az ártámogatások leépítése, valamint az árliberalizálás elkerülhetetlen következményeként a fogyasztói árszínvonal mintegy 35%kal, az ipar belföldi értékesítési árszínvonala pedig közel 30%kal nőtt az előző évihez képest. Mindkét tényező markánsan csökkenő tendenciát mutatott, így elkönyvelhető, hogy az infláció túljutott 1991ben a csúcspontján. Az agrárágazatban egy 1,1%os csökkenés volt mérhető a felvásárlási árakban. Ez a mezőgazdaság jövedelmezőségét ugyan rontotta, de az inflációt mérsékelte . Kedvező eredményeket igen kemény külső és belső feltételek mellett sikerült elérni. A külkereskedelmi kapcsolatokban jelentős átrendeződés ment végbe. Összeomlott a korábban a forgalom 50%át kitevő keleti piac, ezenkívül a KGST bukását követő konvertibilis elszámolásra való áttérés komoly cserearányromlást eredményezett. A kettő együtt mintegy 2 milliárd dollár veszteséget okozott az országnak. A külső feltételek drasztikus romlása miatt a belső és külső egyensúlyt csak a belföldi kereslet szi gorú szűkítésével lehetett helyreállítani. Csökkent a lakossági és a termelői felhasználás, csökkent
