Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 26. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
1232 valószínűsíteni. A miniszterelnök úr ez utóbbi feltételezésre kitért már a beszédében, és a leghatározottabban visszautasította mindazokat a rágalmakat, amelyek a Kormány közreműködésére utaltak volna. Én csatlakozom ehhez, és egy gondolattal kiegés zíteném, a cui prodest kérdését vetném fel. (16.00) A kormánykoalíciónak ugyanis semmiképpen sem állt érdekében ez a kellemetlen közjáték, és az olyan burkolt célzásokat vagy feltevéseket, hogy a történtek mögött a kormányzati oldalról való szervezés állt volna a háttérben, mi is visszautasítjuk, és ezt a felvetést vagy célzást ugyanolyan sértőnek találjuk, amilyen sértő volna, ha mi abból kiindulva próbálnánk találgatásokba bocsátkozni a szélsőjobboldali jelképekkel fellépő egyének szervezését illetően, ho gy most kik tudnak ebből a kormányzattal szemben a leghangosabban tőkét kovácsolni. (Fodor Tamás: Ez jellemző a Kormányra!) Ami egyébként a bőrfejűeket és egyéb szélsőjobboldali jelképeket viselő személyeket illeti, néhányan bizonyosan jelen voltak a megem lékezésen, hiszen az Esti egyenleg című hírműsorban láthattunk ilyen személyeket, az államfővel szembeni negatív megnyilvánulás azonban nem egy kis csoport, hanem a téren összegyűlt tömeg jelentős részének megnyilvánulása volt. (Közbeszólások a bal oldalró l: Ez nem igaz! Ez hazugság!) Ott kellett volna lenni, uraim. Én ott voltam. (Zaj.) Közvetlenül a köztársasági elnök úr mögött álltam, és hallottam és magam is észleltem a jelenségeket, szomorúan konstatáltam a helyzetet. (Zaj. – Az elnök csenget.) Illúzió lenne a történteket azzal magyarázni, hogy a téren egy törpe kisebbség vitte volna a hangot. Az pedig a tömeg ellenérzést nyilvánító részét sértené indokolatlanul – és ezt is visszautasítjuk – , ha őket pusztán azért, mert az államfő személyét illetően más októl eltérően vélekednek, bőrfejűeknek vagy nyilasoknak minősítenénk. Éppen a másság, éppen a véleményszabadság tiszteletben tartása jegyében tudomásul kell vennünk, hogy az államfő személyét illetően is lehet az embereknek különféle véleménye, függetlenü l attól, hogy a véleménynyilvánítás módjával és idejével egyetértünke vagy sem. Külön kitérőt kíván a rendőrséggel kapcsolatban felmerült bírálat kérdése is. Egy diktatúrában a rendőrség részére rendelkezésre áll minden olyan eszköz, amellyel biztosítani lehet az ünnepi rendezvények zavartalanságát; a telefonlehallgatásoktól a besúgórendszeren keresztül az igazoltatásokig, és a különböző mondvacsinált ürügyekkel történő előállításokig végtelen skálája van nemkívánatosnak ítélt megnyilatkozások megelőzéséne k. A demokratikus jogállam megteremtésével mi együttesen jó szívvel mondtunk le ezeknek az eszközöknek jelentős részéről. Ez óhatatlanul együtt jár azzal, hogy ünnepségeink sokkal inkább ki vannak téve nemkívánatos incidenseknek, mint voltak a diktatúra úg ynevezett ünnepnapjai. Azt hiszem, ezt a veszélyt a demokrácia mellett lehet vállalni. Ugyanakkor azonban az elmúlt két évben rendre azt tapasztaltuk, hogy az ellenzék a rendőrség indokolt és szükséges jogosítványait bírálat tárgyává teszi. És nemegyszer f ordult elő, hogy a rendőrséget határozott és jogos fellépése esetén politikai célzatú támadás érte. (Soós Károly Attila: Ez nem igaz!) Ez véleményünk szerint sokban hozzájárult és hozzájárul ma is a rendőri tevékenység elbizonytalanodásához, amin feltétlen ül változtatni kell. Mi nem akarjuk a szabadságot és a demokráciát olyan parttalanul értelmezni, amibe az anarchia is belefér. Nem akarjuk úgy értelmezni, hogy abba a szélsőjobboldali jelvények, jelképek viselése és megjelenítése is beleférjen. Mint ahogy a mi szabadságértelmezésünkbe a szentkoronás nemzeti címer kigúnyolása sem fér bele. (Közbeszólások jobbról: Így van!) Egyetértünk azokkal, akiket a szélsőséges jelképek – legyen az szélsőjobboldali vagy bolsevik – felháborítanak, ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja törvényjavaslatot terjesztett be, amely megtiltaná mind a fasiszta, mind pedig a bolsevista jelképek nyilvános használatát. (Taps.) Végezetül, tisztelt Képviselőtársaim, tudom, hogy az ellenzéki frakcióvezetők előre elkészített pet árdáikat föl fogják robbantani. (Nagy zaj a bal oldalon. – Az elnök csenget.) Hogyha korábban ezt
