Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
1211 emelése valahol jogpolitika, és ha már az igazságszolgáltatásba a politikát keverjük, akkor ott valami probléma jelentkezik. Éppen ezért messzemenően indokoltnak tartom az alanyi jog biztosítását. Egyetértek azokk al a határidőkkel is, melyek a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét időben behatárolják, nevezetesen a 30, illetve 60 nap. Az előbbi jogvesztő hatályú, tekintettel arra, hogy részint a jogbiztonság érdeke ezt kívánja meg, részint pedig a határozatok vé grehajthatósága ne tolódjon ki időben túlzottan. Ami a bírság alsó határát illeti a Pp.ben, egyet tudok érteni Szabó János felvetésével, hogy célszerű lenne az alsó határt is meghatározni. Véleményem szerint még ha elvileg is van megengedve egy nevetséges , egy- vagy kétjegyű számból álló bírságkiszabás, ez az egészet komolytalanná teheti. Végezetül tekintve, hogy a bevezetni kívánt jogintézmény és annak szabályozása összefüggésben áll, összefügg, illetve összhangban áll az Alkotmánybíróság ide vonatkozó ha tározatával, közelebb áll a jogállamiság követelményéhez, mint az előző jogintézmény, hasonlóképpen az európai normákhoz való viszonyát illetően is, az esetleges támogatható módosító javaslatokkal együtt javaslom az előterjesztés elfogadását. Köszönöm a fi gyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Gáspár Miklós képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Perrendtartás módosításáról szóló jelen törvényjavaslat címe nem fedi a javaslat egészének tartalmát, hiszen a tervezett módosítások nemcsak az új felülvizsgálati eljárás bevezetését tartalmazzák, hanem egyéb hatályos törvényi rendelkezéseket is érintenek. A Polgári Perrendtartás olyan novellisztikus módosításáról van szó, amellyel immár a Polgári Perrendtartás ötödik novellájaként nevezhetük majd az új törvényt. Tehát újabb jelentős és nagy terjedelmű módosításról beszélhetünk. Ez pedig óhatatla nul felveti azt a gondolatot, hogy teljesen új perrendi törvény helyett sajnos csak módosított törvényünk lesz, pedig általános jogalkalmazói kívánságnak, igénynek, elvárásnak tett volna eleget a törvényalkotó a teljesen új törvény tervezetének megalkotásá val. Ezzel jogállamiságunk kiteljesedése irányában nagy lépést tehettünk volna meg. Áttérve a törvényjavaslat rendelkezéseire: véleményem szerint a 4. §ban a bírósági hatáskör újraszabályozása mindenképpen indokolt. A jelenlegi bírósági szervezeti struktú ra a javaslat szerinti törvényi módosítást kívánja meg. A munkaügyi bíróságoknak a rendes bíróságok szervezetébe történő nagyon is indokolt beolvasztása késik. Addig, amíg ez megvalósul, a javaslat szerinti szabályozás jól szolgálhatja a különböző – külön- és rendes, illetve – szintű bíróságok közötti ügymegosztás elvi elhatároló koncepciójának gyakorlati megvalósítását. Kérdés persze, nem lett volnae indokoltabb előbb a bírósági szervezet reformját megoldani, és új szervezeti felépítésű bírósági rendszerr e ráépíteni új eljárási szabályokat. A kérdés felvetése azonban csak teoretikus lehet, hiszen az új szervezeti felépítés ez idő szerint csak elképzelésekben él. Az úgynevezett társadalombiztosítási pereknek a munkaügyi bírósági hatáskörökből való kivétele azért tűnik indokoltnak, mert ezeknek eddig is az államigazgatási perek között történt elhelyezése a munkaügyi bírósági hatáskör létjogosultságát erősen megkérdőjelezte. A megyei bírósági hatáskörbe tartozó pereknek a javaslat szerinti szabályozásával két kivétellel egyet lehet érteni. Kérdés azonban, hogy az értékhatárra tekintettel idetartozó vagyonjogi perek esetében az értékhatár összegszerű megjelölése helyett más tételezés nem volnae helyesebb, elkerülendő a későbbi módosítás szükségességét. Úgy gond olom, hogy nem.
