Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 19. hétfő, az őszi ülésszak 15. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1087 szabad arra utalnom, hogy ez a válasz nem jogosította fel a pénzügyminiszter urat arra, hogy a Független Kisgazdapártot megillető állami támogatást továbbra is visszatartsa. Ezért a pénzügyminiszter úr mit tett? Most megkereste a Parlament elnökét , jelezte, megkeresi az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnökét, Salamon urat, és tőlük vár választ. Én nem kívánok különösképpen foglalkozni azzal, hogy milyen felrúgását jelenti a többpárti demokráciának az, hogyha az ellenérde kelt párttól fogják megkérdezni, hogy a kisebbségi párt részére járó állami támogatás járe, vagy sem, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Demokrata Fórum azt fogja mondani: nem jár a Kisgazdapártnak, sőt ha lehetséges a válasz, Kupa úr el fogja foga dni, hogy a Demokrata Fórum esetleg saját magának fogja majd állítani, hogy megilleti őt (Zaj.) a Független Kisgazdapárt részére járó állami támogatás. Mert miért ne tehetné meg, ha egyszer a bírói döntés, amely jogerős, nem kötelező a miniszter úrra? Akko r meg kell kérdeznem az igen tisztelt képviselőtársaimat, hol tart akkor a többpárti demokrácia Magyarországon, miféle jogállamiságról beszélhetünk, ha az államhatalmi ágak megoszlását itt a Parlamentben bárki megkérdőjelezheti, ha a jogerős bírói döntésse l szemben bárki szembehelyezkedhet. Persze a miniszter úr most ahhoz a megoldáshoz folyamodott, hogy a Független Kisgazdapárt részére járó állami támogatás harmadik negyedévi összegét bírósági letétbe utalta. (16.00) De hadd hivatkozzam arra jogtudor képvi selőtársaimnak, hogy a bírósági letétbe helyezésnek fennállnak a jogszabályi feltételei. Csak akkor lehet a pénzt, bárki részére járó pénzt sikerrel letétbe teljesíteni, ha egyébként nem illeti meg a kötelezettet, adott esetben a pénzügyminiszter urat, hog y a párt állami támogatását ne a pártnak, hanem a bíróságnak a letéti számlájára utalja át. A Polgári Törvénykönyv 287. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mikor lehet a pénzt letétbe teljesíteni, többek között felsorolja; ha a jogosult személye bizo nytalan. Igen ám, de a jogosult személye annyira nem bizonytalan, hogy én megküldtem a pénzügyminiszter úrnak a jogerős bírósági döntést, de ezen túlmenően megküldtem az 1992. VI. hó 27én és 28án megtartott legmagasabb kisgazda testületi döntéseket közje gyzői okiratba foglalva, márpedig a közjegyzői okirat a július 1jétől esedékes kiutalással kapcsolatban megerősítette a bírósági döntésben foglaltakat. Tehát a miniszter úr egész egyszerűen nem volt abban a helyzetben, hogy a Kisgazdapártot kirekessze a h atpárti Parlamentet megillető és a Parlament által megszavazott állami támogatás kedvezményéből. Legyen szabad még utalnom arra, hogy a Polgári Törvénykönyvet életbe léptető rendelet 51. §a ugyancsak körülírja, hogy milyen esetben forog fenn a jogosult sz emélyének bizonytalansága, és kimondja, hogy akkor lehet erre hivatkozni, hogyha a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani, hogy ki a jogosult. De ha egyszer a kötelezett részére megküldik a jogerős bírósági döntést, megküldik a részére azokat a z iratokat, amelyeket Izsó Mihály képviselőtársam igazolása kapcsán kellett megküldeni a pénzügyminiszter úr részére, ahol ő ugyancsak várakozott korábban, hogy mi lesz ennek az eljárásnak a vége, és amikor kiderült, hogy az eljárás vége az lett, hogy a Le gfelsőbb Bíróság is a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt igazát támasztotta alá… (Közbeszólás: Melyiknek?) …ezt ismerte el lényegében az igen tisztelt Ház is Izsó Mihály igazolásával. Akkor miután ez az ítélet és a Parlamentnek ez a döntése n em találkozott a miniszter úr szándékával, ezért nem törődött a parlamenti döntéssel sem, és a Független Kisgazdapárt részére járó összegeket változatlanul visszatartotta. Persze el lehet ezt intézni úgy is, ahogy az egyik képviselőtársam tette, hogy beord ította, hogy üljek le, de azzal még a hatpárti parlamenti működés nem lesz helyreállítva. Márpedig, ha a miniszter úr megakadályozza, hogy az egyik parlamenti párt, nevezetesen az országgyűlési képviselői választásokon harmadik helyet elért parlamenti párt ne tudjon működni, hogy diszkriminálják ezt a pártot, hogy ez a párt ne kapja meg a részére járó állami támogatást, akkor lényegében ezzel a
