Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Határozathozatal a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Tiszaderzs nagyközség önkormányzati képviselőtestülete feloszlatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - SZABÓ JÁNOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1050 Itt hadd jegyezzem meg, hogy nem azért vált belharcok színterévé az önkormányzat, mert a választások után igazgatási, végr ehajtási gyakorlat nélküli emberek kerültek a tiszaderzsi testületbe, akik nem voltak tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel. A kilenctagú testületbe ugyanis 5 olyan embert választottak meg, aki korábban tanácselnök, tanácselnökhelyettes, vbtag vagy tanácstag volt. Nem állítható, hogy az igazgatási gyakorlat hiánya a polgármesternél sem állt fenn, aki ezt megelőzően a falu tanácselnökhelyettese és vbtag volt. Kétségtelen, hogy más elvárásoknak és követelményeknek kellett 1990 után megfelelniük, de k orántsem volt hátrány az előzőleg szerzett tapasztalat. Természetesen – a konkrét példától függetlenül – nem volna haszontalan, ha valamilyen módon az önkormányzati választások után minden megválasztott képviselő polgármester kapna egy alapfokú képzést, am ely a legfontosabb jogok és kötelezettségek elsajátítását szolgálná. További kérdésként arra kell válaszolnunk, szükségszerű volte, hogy a konfliktusok sorozata után idáig fajuljon a helyzet. Vajon el lehetett volnae kerülni, hogy csak a képviselőtestüle t feloszlatása legyen az egyetlen megoldás. Az adott helyzetben természetesen nagyon sok múlt a testüleg tagjain, és az információk szerint a probléma megoldására belülről is történt kísérlet, ami a megállapodások be nem tartása és a nagyfokú bizalmatlansá g miatt akadt el. A konfliktus feloldására kívülről is történt kísérlet, részben a köztársasági megbízottól, részben a Községi Önkormányzatok Szövetségének jószolgálati küldöttségétől. Sajnos, ezek a próbálkozások már túl későn történtek, így a probléma ér demi kezelését nem tették lehetővé. Talán, ha korábban kerül sor ezekre az egyeztetésekre, nagyobb eredménnyel lehetett volna számolni. 1992. május 15e után, amikor a helyi választók nagyobb része tüntetésen követelte a polgármester lemondását, nemcsak a testületen belül lett kilátástalan a konfliktusok megoldása, de a falu lakossága is megosztottá vált. A július 9i ülésen már ennek következményeként jelentette be az 5 képviselő, hogy sem a testület munkájában részt venni, sem lemondani nem fognak, és kiú tnak a polgármester lemondását látják. Mivel a Kormány – elnézést – , mivel a polgármester sem kívánt lemondani (Derültség.) az önkormányzati működés lehetetlenné vált. Elnézést. Freud ezt valószínűleg meg tudná magyarázni. Ekkor már sem a köztársasági megb ízott, sem a jószolgálati küldöttség nem tudott érdemi hatást gyakorolni a képviselőtestületre. Egyetlenegy alkalommal került még sor az érvényes testületi ülésre, szeptember 23án, amikor a Belügyminisztérium külön kérésére a testület döntött a tanévkezdé si, valamint a szociális segélyekről. Ekkor a testület 5 tagja újra kifejezte, hogy továbbra is fenntartják elhatározásukat, és a polgármester lemondásáig nem vesznek részt az üléseken. Közbevető leg hadd jegyezzem meg, hogy alkalomadtán nem mindig volt csillapító hatású a tömegtájékoztatás szerepe sem. Volt olyan országos napilap, amely úgy jelentetett meg Tiszaderzzsel foglalkozó cikket, hogy az újságíró nem is járt a faluban. Ez persze nem lett volna baj, ha a cikk állításai és a valóság között némi összhang van, de ez, sajnos nem minden esetben sikerült. A tiszaderzsi ügy természetesen fölveti a jelenlegi önkormányzati törvény módosításának szükségességét is. Az elmúlt két év során a törvény szá mtalan hibája és hiányossága derült ki, amely elkerülhetetlenné teszi a közeljövőben történő módosítást. Ennél az esetnél például joggal vetődött föl, hogy az önkormányzati törvény nem rendelkezik a képviselőtestület üléséről való távolmaradásról, nem szó l arról, milyen jogi következményei vannak a testület munkájában való részvétel megtagadásának. Erről egyébként a Községi Önkormányzatok Szövetségének jószolgálati küldöttsége is beszámolt, mint ahogy az alkotmánysértés alapján történő feloszlatás aggályai ról is. A Kormány javaslata ugyanis az önkormányzati törvény 93. §ának (2) bekezdésére hivatkozik, amely kimondja, az Országgyűlés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtes tületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.
