Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ál... - BALOGH GÁBOR (független) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA KÁLMÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÓZS JÓZSEF (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (független)
1042 fölösleges vitatkozni, hiszen a társadalombiztosítás önkormányzatához rendelni magukat a funkciókat elhibázott lépés. Én úgy gondolom, hogy elsősorban azt kell meghatározni, hogy a tár sadalombiztosítás a jövőben milyen funkciók alapján működjön. Tehát hogy költségvetésként szerepeljene, vagy kifizetőhelyi intézményként, vagy esetleg gazdálkodó, befektető intézményként. És ezt mindenképpen törvényi szinten és nagy általánosságban kell m eghatároznia, hogy a társadalombiztosítás esetleges önkormányzatának legyen még módja, legyen még mozgástere. (16.30) Nagyon fontosnak tartanám egyrészt megvizsgálni a társadalombiztosításnak a szervezeti felépítését funkcionalitás szempontjából. Funkciója lehet: ha költségvetés, akkor az újraelosztás, hogyha kifizetőhely, akkor a beszedéskifizetés, amit jelen pillanatban is folytat, de hogyha gazdálkodó, befektető intézmény, akkor alapszerű vagy pedig befektetési alapként való fungálása is. A piaci szerep e is ehhez kapcsolódik. Erről sincs sem országgyűlési, sem kormányelőterjesztés a Parlament előtt. Mert a piaci szerepe más akkor, amikor vegyes piacon kell működnie, akkor, amikor főként állami piacot kell kielégítenie, és akkor, amikor gazdálkodó, befek tető intézményként szintén vegyes piacot, de itt elsődlegesen már be kell ebbe a piacba a banki szférát, illetve a gazdasági szférát is vonni. Ugyancsak a gazdasági pozícióját is meg kellene határozni ahhoz, hogy normális, elfogadható intézményi struktúrát építsünk ki. Mégpedig ha költségvetés, akkor óhatatlanul korlátozott lehet a pozíciója, a kifizetőhelynél ugyanaz, ami most, vagyis amiből el akarjuk mozdítani, akkor nem valósulna meg. Végezetül, hogyha gazdákodóbefektető intézményi pozícióból nézem a t b. gazdasági helyzetét, akkor aktív szerepet kell vállalni. Komoly vagyonhoz juttatás esetén komoly iparpolitikai funkciókat is el tudna látni, akár már 1520 milliárd forintos tétellel is. Ugyancsak a tulajdonosi szerkezete sincs meghatározva, és ez – hog y így mondjam – a legfontosabb a társadalombiztosítás számára. Mert addig, amíg nem döntünk, hogy milyen tulajdonosi pozíciót töltsön be, nem lehet meghatározni a társadalombiztosítás intézményrendszerét sem. Ezt annak idején komolyan kifogásoltam, és most úgy tűnik, hogy a hat párt megpróbál egykét törvényjavaslattal, önálló képviselői indítvánnyal keresztülerőltetni egy ilyen részkérdést, ugyanakkor ezt sokkal szélesebb mezőben, szélesebb mozgástérben kellene megvizsgálni. Ha a tulajdonosi pozícióját néz em: a költségvetési struktúrában a társadalombiztosításnak lehet tulajdonosi pozíciója; ha kifizetőhelyi struktúrában akarom működtetni, akkor nincsen, vagy pedig nem számottevő; és végezetül, hogyha gazdálkodóbefektető intézményi struktúrában nézem, akko r szükségszerű, hogy legyen tulajdonosi pozíciója. Úgy tudom, az Országgyűlés hozott erről már döntést, hogy a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásáról a Kormány készítsen majd előterjesztést. Ebben mind a mai napig nem történt semmi, a háttérben dolgoz nak, de azok az elképzelések nem a realitásokat tükrözik. Ugyanígy születtek egyéb döntések is, elsődlegesen bizottsági üléseken, amelyeknek a végrehajtása, illetve megvalósíthatósága szintén akadozott. Én mindenképpen felhívnám képviselőtársaimnak a figye lmét arra – bár a törvényjavaslat a társadalombiztosítási képviselőkre vonatkozó választások egyes rendelkezéseit tartalmazza – , hogy sokkal súlyosabb kérdésekről van szó. Éppen ma kérdeztem meg a népjóléti minisztert: terveze a Kormány a társadalombiztos ítási önkormányzat igazgatásáról törvényjavaslatot beterjeszteni – egyértelmű választ nem tudott adni. Tehát ez azt jelenti, mivel nincs egyértelmű válasz – legalábbis én így vonom le a magam számára – , akkor a Kormány nem tervez olyan változtatásokat, ame lyek szükségesek ahhoz, hogy a társadalombiztosítás a jövőben valóban önkormányzati struktúrában tudjon működni, függetlenül attól, hogy erre már született törvény az Országgyűlésben. Én a magam részéről a társadalombiztosításra vonatkozó részét ezeknek a képviselői előterjesztéseknek elfogadni nem tudom, és azt javaslom képviselőtársaimnak is, hogyha nem
