Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független) - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1023 dolgozói sokszor erejüket meghaladó munkával tudják csak a jelenlegi szinten tartani az igényelőíráshoz szükséges id őt, már persze azt a részt, amely rajtuk múlik. (14.40) A leterheltségnek az az oka, hogy a hagyományosnak mondható nyugdíjakon kívül – ideértem az öregségi nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a szülő i nyugdíjat s az árvaellátást – előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat is meg kell állapítaniuk, továbbá a személyes szabadság különféle korlátozásait és a volt közszolgálati alkalmazottak nyugdíjjogi hátrányait elszenvedett személyek ügyében régebbi határ ozatok módosításait is végezniük kell. Ezek a többletfeladatok semmifajta többletmunkaerő beállításával nem jártak, és sajnos további késedelmet okoztak a mindennapi munkában. De más tényezők is hátráltathatnak, így például gyakori eset, hogy a nyugdíjas i génylő vagy a munkáltató a szükséges adatokat késedelmesen szolgáltatja, vagy az adatok nem egyértelműek. A rokkantsági nyugdíjak megállapítását alapvetően késleltető tényező, hogy ez az Országos Orvosszakértői Intézetnél hosszú időt vesz igénybe. 1992. I. félévében országosan 164 309 felülvizsgálatot kellett elvégezni. Ez magában foglalta az újonnan jelentkezők, másképpen szólva rokkantsági nyugdíjat igénylők felülvizsgálatát, valamint azokét is, akik nem végleges rokkantként már nyugdíjban részesültek és időszakonként szorulnak felülvizsgálatra. Ezenkívül más vizsgálatok is tartoznak ehhez az irodához. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság éppen most, a válaszadás időpontjában tárgyalásokat folytat az Országos Orvosszakértői Intézet vezetőivel ol yan szervezeti megoldások bevezetéséről, amelyekkel ez az áldatlan helyzet megváltoztatható. De hát, gondolom, képviselő úr nem a magyarázatra volt kíváncsi, hanem a kitörési pontokra. Az egyik ilyen kitörési pont a rokkantnyugdíj esetén ez, amit említette m. A rokkantsági nyugdíj egyik feltétele éppen a rokkantság. Ennek bebizonyítása nélkül sem a nyugdíjat, sem a nyugdíjelőleget megállapítani nem lehet. Az előleget illetően a társadalombiztosítási jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy előleget kell megállapí tani, ha a nyugdíjra jogosultság minden kétséget kizárhatóan megállapítható, de a végösszeg az adatok hiánya miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül nem határozható meg. A végleges megállapításig havonta folyósított, s majd a nyugdíjba beszámí tásra kerülő előleget nem kell kérni, azt hivatalból állapíthatják meg, ha az elmondott feltételek fennállnak. Ha az előleggel kapcsolatban egyedi ügyben a képviselő úrnak az elmondottaktól eltérő tapasztalata van, kérem, hogy az adatokat közölje, és a kon krét ügyben konkrét kivizsgálást tudok elrendelni. Megemlítem, hogy ismeretes az úgynevezett egyszeri előleg is, amely összevonja a többhavi előleget, s magasabb egyszeri összeget ad. Az ilyen előleget az igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja, meg kérhető is. Ennek kifizetéséhez rövid idő elég, mert kiutalása a nyugdíjfolyósító nélkül, nyugdíjmegállapító szerv részéről történik. Az a jó hír, amit a képviselő úr várt, talán éppen ez a mondat lehet, mint figyelemfelhívás. Úgy gondolom, hogy szót kell ejtenem a megállapított nyugdíj folyósításának megindításáról is. 34 társadalombiztosítási igazgatási szervtől érkező határozatok végrehajtása bizony nehézkes adminisztráció lebonyolítása után történhet meg. Ez ma a lehetőség határáig le van rövidítve, az eljárást azonban hosszabbítja, ha az igénylőnek más ellátása is van, például baleseti járadék, özvegyi nyugdíj. Még meg szeretném jegyezni – és ez is talán a jó hír kategória – , hogy a társadalombiztosítás területén egy gépesítési munka van folyamatban, é s ez a nyugdíjmegállapítás további gyorsulását is magával fogja hozni.
