Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - OLáH SáNDOR (FKgP)
2 ELNÖK (Szabad György) : Bejelentem, hogy Kovács Jenő képviselőtársunk, a Magyar Szocialista Párt részéről írásban közölte, hogy mandátumáról a mai nappal lemondott. Így az igazolt képviselők száma jelenleg 383. A határozatképességhez 192 képviselő jelenléte szükséges. Most jelenlétellenőrzést ta rtunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egy, kézzel szavazó államtitkárral együtt a jelenlévők száma a gép tanúsága szerint 220, az ülés határozatképes. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt rendkívüli ü gyben Oláh Sándor kisgazdapárti képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Oláh Sándort illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Oláh Sándor (FKgP) OLáH SáNDOR (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget. Igyekszem rövid lenni. Azért kért em a mai napra a napirend előtti felszólalást, hogy mondandóm véletlenül se keveredjék össze a tegnapi nap politikai vitájával, mert magam abban részt venni, annak hangulatában megmerítkezni nem kívántam. Annyit azért most hadd mondjak el, hivatkoznom kell a tegnapi vitára, hogy végtelenül sajnálom, hogy azt a gondos építkezést, amelyiket a miniszterelnök úr a maga nyilatkozatában felépített, és azt a megértő támogatást, amit a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője ehhez hozzátett, később a vita további része lerombolta. Mert olyan politikusokkal vagyunk itt együtt, akik egy adott szituációhoz nem tudnak kellőképpen alkalmazkodni. Egy politikai szituációt egyegy felelős ember nyilatkozata merőben megváltoztat. Ha pedig valaki szinte rögeszmésen ragaszko dik korábban megírt vagy megfogalmazott, vagy jóváhagyott gondolataihoz, akkor a jó szándékú építkezés romba dőlhet. (10.10) Nekem ez a véleményem a tegnapi vitáról. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) És még annyit hozzátéve: nincs fiatal és nincs magyar, és nincs szabaddemokrata, demokrata van a politikában, és a demokráciának ellenségei vannak, és nincs jobboldali ellenség, és nincs baloldali ellenség. Nagyon szomorú lenne, ha kirekesztőnek vélt gondolatokért órákig vitatkoznánk, és a gondolatok megfogal mazóit próbálnánk kirekeszteni. Valahol a demokrácia ott van, hogy eltűri mások véleményét, nem kell hogy egyetértsen vele, de megérti a vélemény nyilvánításának okát és indokát, és a maga részéről elkövet mindent annak érdekében, hogy tiszta és tisztesség es eszközökkel vívja meg a nézetrendszerek harcát. Ha valamiért én személy szerint Csurka István képviselőtársamra nagyon haragszom most, az az, hogy ezzel a nyolc kolumnányi gondolatsorral elterelte a közvélemény figyelmét a magyar társadalom számára tört énelmien fontos, és most csak pár hónapig tartó, és a történelemben talán soha nem visszatérő lehetőségről. Arról a lehetőségről, hogy ennek a törvényhozásnak szándéka szerint tisztességesen, szakszerűen és becsületesen hajtsuk végre a tulajdon átrendezésé t, és ezzel együtt a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt a struktúra váltását azért, mert ez alapja a felemelkedésnek. Lehet vitatkozni azon közgazdászok között, hogy milyen módszerrel közelítsék meg a gazdasági bajokból való kilábalás lehetőségét és út ját. De egyen nem lehet vitatkozni, nem lehet azon vitatkozni, hogy tisztázatlan, rendezetlen tulajdonviszonyok között nincs gazdasági kilábalás. Ha valamiért haragudni lehet, az az, hogy ez az ország most Csurkagondolatokon vitatkozik, azok cáfolatán vit atkozik, ahelyett, hogy azt vizsgálná, hogy ez a Parlament és ez az ország a maga jó szándékú erőit hogy tudja egy csokorba összefogni, hogy az előttünk álló feladatot tisztességgel teljesítsük. Én őszinte köszönettel tartozom annak az agrárklub nevű kezde ményezésnek, amelyik ilyen élesen vitatkozó Országgyűlésben egy hatpárti együttműködést tudott megteremteni a mezőgazdaság