Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
70 SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnö ke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk határozott az említett módosító javaslat tekintetében, és azt előterjesztette, a képviselőtársaink rendelkezésére áll. Egyebekben: bizottságunk a törvényjavaslatot – az általa támogatott módosító j avaslatokkal együtt – támogatja. Egyetlen egy javaslat érkezett azóta, amiről a bizottság nem döntött: Mile Lajos 6290es szám alatt benyújtott módosító javaslatáról van szó. Ennek a megtárgyalását azonban nem tartom szükségesnek. ELNÖ K (Szabad György) : Köszönöm. Kérdezem, kíváne valaki még felszólalni. – Paszternák László képviselőtársunkat illeti a szó, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Paszternák László (MSZP) PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én csupá n két dologra szeretném fölhívni a figyelmüket, mielőtt a Ház döntést hoz ebben a kérdésben, mégpedig a most – az alkotmányügyi bizottság által – előterjesztett módosító javaslatokkal összefüggésben. Az egyik azzal kapcsolatos, amelyik szerint a szakszerve zeti szövetségek 1992. július 31ig teljeskörűen kötelesek tájékoztatást adni az Állami Számvevőszéknek a hozzájuk tartozó, elszámolásra kötelezett szakszervezetekről, illetve önálló jogi személyiségű szervezeti egységekről. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! Ez a megfogalmazás megítélésem szerint újabb félreértéseket okoz, és újabb teljesíthetetlen követelményeket támaszt azok felé, akikről ez a megfogalmazás szól; azért, mert szeretném elmondani, hogy a szakszervezeti szövetségek megnevezés alatt érthet ő a hat vagy hét konföderáció, amelyik országosan az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglal, és érthető arra a több mint száz, sőt több száz szakszervezeti szövetségre, amelyek ugyancsak bejegyzettek, és ilyen név alatt szerepelnek az érdekvédelmi szerveze tek között. Ez az egyik olyan kérdés, amire megítélésem szerint mindenféleképpen szükséges választ adni, mielőtt a döntés megszületik. A másik dolog pedig egyszerűen technikai összefüggésű, hisz én úgy hiszem, hogy az az ezernél is több szervezet, amelyik a törvény által érintett – vagy érintetté válik – … egyszerűen július 31éig nincs olyan kényszerítő eszköz vagy erő, vagy intézmény, amelyik ezeket a szervezeteket arra tudná kényszeríteni, hogy azokról adjanak elszámolást vagy tájékoztatást, amelyek fölö tt nincs rendelkezési joguk. (17.10) Tehát én nem tudom megérteni, hogy azok a szervezetek, vagy azok az itt nem teljesen tisztázott szövetségek vajon milyen módon képesek begyűjteni ezeket az adatokat, és erről tájékoztatást adni az Állami Számvevőszéknek . Tehát én többszörösen javaslom megfontolni mindazoknak, akik ezt a javaslatot tették, egyrészt, hogy mennyire végrehajtható jogi összefüggései szerint, másrészt pedig egyszerűen időrendben és az elvárt időhatárra milyen módon teljesíthető ez. Tisztelt Ké pviselőtársaim! A második kérdés pedig azért elfogadhatatlan a számunkra – amelyik összefügg a Munka Törvénykönyve kérdéskörével – : a Szocialista Pártnak az az álláspontja, hogy amennyiben a Munka Törvénykönyve módosításra szorul, márpedig ennek a kérdéskö rnek a kapcsán esetleg módosításra szorul, akkor nem lehet csak erre az egy kérdéskörre leszűkítve azt a Munka Törvénykönyvvel összefüggő kérdéskört megnyitni, hanem akkor föl kell tenni azt a kérdést, hogy vajon nem célszerűe egyéb más kérdésekkel összek apcsolva egységesen a Parlamentnek a Munka Törvénykönyvére vonatkozó módosító javaslatokat megtárgyalni s arról döntést hozni. Hogyha folyamatosan minden egyes törvénymódosítás kapcsán hozzányúlunk nem is olyan régen elfogadott törvényhez, én úgy hiszem, a kkor a Parlament saját magát hozza olyan helyzetbe, amelyik egyrészt képtelen helyzetet teremt, másodszor pedig semmiféle következetesség, konzekvencia nincs a magatartásunkban.
