Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 23. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat határozathozatala - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
287 – , hogy ha mi most ebben a kérdésben új szavazást rendelünk el, vajon ezzel nem semmisítjüke meg az alkotmányügyi bizottság által kitűzött későbbi, 989. október 23i végpontot, amelyet az Ors zággyűlés megszavazott? Kérem állásfoglalását. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő es igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Ú r! A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az alkotmányügyi bizottság végiggondolta mindkét irányban az időpontot is, tehát a kezdés tekintetében is végiggondolta, és a kitolás, a hosszabbítás tekintetében is végiggondolta. (Közbeszólás: Kivel akar kitoln i?) ELNÖK (Szabad György) : Salamon Lászlót illeti a szó. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: És az volt az alkotmányügyi bizottság álláspontja, hogy az időnek a 89es dátumban való megjelölése feltétlen ül indokolt. Itt a kérdést Gyurkó János úgy veti föl, hogy az ő módosító javaslatát csak a kezdő időpontra értékeljék, és tulajdonképpen külön lehet ezt választani valóban, és talán a teljesen tiszta kérdést, hogy senkiben ne legyen egy olyan érzés, hogy a javaslatát a Ház nem döntötte el szavazással, véleményem szerint föl lehet tenni, és a kettő megállhat, ha netán elfogadná a Ház a Gyurkó Jánosféle szavazatot, akkor is maradhat az alkotmányügyi bizottságé, mert tényszerű állásfoglalást illetően csak a v égső időpontra vonatkozott a bizottság állásfoglalása. Hangsúlyozom, foglalkoztunk vele, de mivel külön indítvány kifejezetten így nem volt, ezért ebben külön szavazásra sem került nálunk sor, bár saját hatáskörünkben nem tartottuk indokoltnak itt hozzányú lni a kezdő időponthoz. De szét lehet választani ezt a kérdést, és… ELNÖK (Szabad György) : Én most több kérdést föl fogok tenni, most is többre hangzott el a válasz, mint amit kérdeztem. Köszönöm szépen. Első kérdésem az, hogy Gyurkó János és képviselőtárs ai szűkítike eredeti javaslatukat a kezdő időpontra? Tehát 1963, bocsánat 1939. szeptember 1jére? Felszólaló: Dr. Gyurkó János (MDF) GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Elnök Úr! A javaslatunk csak a kezdő időpontra vonatkozik, tehát az aláhúzott szövegrész csak ez . A 63as időpontot mi nem érintettük, az egy külön, másik módosítás, amit már a Ház elfogadott, amit ehhez az alkotmányügyi bizottság benyújtott. Énszerintem csak a kezdő időpontra vonatkozik a mi javaslatunk. (Salamon László: Még egy pillanat!) ELNÖ K (Szabad György) : Tehát Gyurkó Jánosék úgy értelmezik javaslatukat, hogy az csak a kezdő időpontra vonatkozott. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban vane alkotmányügyi aggály, vagy ügyrendi aggály? Csak ebben a kérdésben kérek nyilatkozatot. Vane aggály? S alamon László! Az alkotmányügyi bizottságnak vane aggálya? Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő es igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nincs , énnekem nincs aggályom, én még pontosítom az általam elmondottakat, mert Szigethy Istvánnak is volt egy kezdő időpontra korábbi javaslata, abban a bizottság nemlegesen foglalt állást. Tehát a bizottság is úgy ítélte meg, hogy külön állást foglalhat a kez dő időpont tekintetében annak ellenére, hogy a végső időpont tekintetében van álláspontja.
