Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
22 néhányat kiemelni. Előtte azonban én is hangsúlyozni szeretném, csatlakozva Pál L ászló és Eörsi Mátyás képviselő urakhoz, hogy képviselőcsoportunk alapvetően nem értett egyet és nem ért egyet az ÁVRT koncepciójával, és az általunk kifejtetteken túlmenően én egy olyan pontra szeretném felhívni a figyelmet, amely változatlanul, új formáj ában sem győz meg bennünket. Ennek az a lényege, hogy az ÁVRTt illető tagsági jogok gyakorlását az ÁVRT ellenérték fejében gazdasági társaságokra vagy állami tulajdonú vagyonkezelőkre, ún. állami holdingokra bízhatja. Ez változatlanul nagyon súlyos aggály okat vet fel bennünk, meggyőződésünk, hogy önmagában ez az intézkedés az egész rendszert megvétózhatja. Ezek az állami vagyonkezelő holdingok, meggyőződésünk szerint – a felülvizsgálatok ellenére, amelyeket a törvényjavaslat és különböző módosító indítvány ok is tartalmaznak, mármint annak a felülvizsgálatát, hogy valóban állami tulajdonban kelle tartani ezeket az intézményeket, vállalkozásokat, vállalatokat – mindig is abban lesznek érdekeltek, hogy ne kerüljenek át, hiszen ő ellenérték fejében, pénz ellen ében fog gazdálkodni ezekkel. Tehát meggyőződésünk, hogy mindig is azt fogják óhajtani, hogy ezek állami tulajdonban maradjanak, hogy a kezelési lehetőségük, kezelési joguk változatlanul fennmaradjon. Tehát itt egy – hogy úgy mondjam – automatikus, olyan i ntézkedés van beépítve, egy olyan ellenérdekeltség van beépítve, amely lehetetlenné teszi azt, hogy ezek rendszeresen és komoly mennyiségben átkerüljenek a privatizálandó körbe. Tehát ez volt az egyik ok, amiért mi alapvetően az egész rendszert kifogásoltu k. Szeretném azonban néhány módosító javaslatunkra is felhívni a tisztelt figyelmüket. Ezek közül mindjárt az 1. § (2) bekezdését szeretnénk módosítani, amely szerint a törvény alkalmazásában részben vagy teljesen tartós állami tulajdonú az a gazdasági tár saság, amelyben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, az ÁVRT vagy a felelős miniszter tagsági, részvényesi viszonyokat gyakorol. A törvényjavaslat címe szerint az állam vállalkozói vagyonának kezeléséről és hasznosításáról óhajt magas szintű keretszabá lyozást adni. Ugyanakkor a részletes tartalmi elemzésből kiderült, hogy egyrészt meghatározhatatlan nagyságrendű vagyoni kör marad akár kizárólagos állami tulajdonban, másrészt visszaállításra kerül – ahogy Pál László már említette – az egyes minisztériumo k direkt gazdaságirányítási jogosultsága. A közigazgatás funkcionálása tekintetében Magyarországon az utóbbi 40 évben számos negatív tapasztalat született. (11.50) Ugyanakkor a 77es vállalati törvénytől kezdődően e közigazgatási irányítási funkciók fokoza tosan háttérbe szorultak. Amennyiben ez a javaslat törvényerőre emelkedik, teljesen közigazgatási irányítási jogosultság valósulna meg hazánkban, mivel a társasági jog nem korlátozza, nem is korlátozhatja a tulajdonosi autonómiát, és így közigazgatási tula jdonosként korlátlan irányítási, befolyásolási hatáskörre tenne szert. A törvényjavaslatnak ezt a nem kívánatos, ámde fölöttébb lehetséges kimenetelét kívánja ez a javaslat kiküszöbölni. A másik lényeges módosító indítványunk a törvényjavaslat 2. § (5) bek ezdésére irányul – annak módosítására irányul, amely azzal kapcsolatos, hogy ki kezdeményezheti a tartós állami tulajdon megszüntetését. Ez rendkívül fontos dolog, és nekünk az a véleményünk, és az a javaslatunk, hogy ezt a lehető legszélesebb körre, szemb en a törvényjavaslatban feltüntetettekre, tehát a Vagyonkezelő RTn kívül, ami a törvényjavaslatban van, a gazdasági társaság meghatározó tevékenysége szerint illetékes miniszter, az Állami Vagyonügynökség és az érdekképviseleti szerveken kívül az érdekelt , állami vagyont működtető, gazdasági társasággal tartós szerződéses kapcsolatban álló szerződő felek, illetőleg minden más természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körét időszakonként, illetőleg megfelelő kezdeményezés alapján akár esetileg is felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot kezdeményezők körét igen széleskörűen indokolt meghatározni. Ez biztosítja ugyanis, hogy a kialakított, nem szerves
